Századok – 1961
Tanulmányok - S. Lengyel Márta: Egy osztrák röpiratíró útja a negyvennyolcas forradalom felé (II. rész) 47
70 S. LENGYEL MÁRTA: EGY OSZTRÁK RÖR.ÍRATlRÖ ÜT JA titokként kezelték, már a puszta politikai frázis is leleplezésnek számított, a kormány intézkedéseinek nyílt említése pedig eseménynek. Ha ezek az írások nem tettek is egyebet, mint hogy a lakosság panaszait ismételték, sérelmeit nyilvánosságra hozták és az általános elégedetlenségnek hangot adtak, már akkor is felüdítették a mindenfajta politikai tápláléktól megfosztott osztrák szellemet és sok dicséretben részesültek."30 4 S a polgári ellenzéket szigorúbban megítélő Engels is említésre méltónak tartja a külföldön megjelenő osztrák ellenzéki írásokat: „A titkok, amelyeket ezek a kiadványok elárultak, természetesen nem voltak nagyjelentőségűek — írja —, és a jóakaratú szerzők által kikotlott reformtervek egy a politikai szüzességgel határos ártatlanság pecsétjét hordozták. Alkotmány- és sajtószabadság Ausztriában, ezek elérhetetlen dolgoknak számítottak; adminisztratív reformok, a tartományi gyűlések jogainak kiterjesztése, külföldi könyvek és újságok bebocsátása, a cenzúra enyhítése: — ennél tovább alig mentek ezeknek a jámbor osztrákoknak alázatosan hódoló kívánságai. Mindenesetre, a növekvő lehetetlensége annak, hogy Ausztria irodalmi összeköttetését Németország többi részeivel és Németországon keresztül az egész világgal megakadályozzák, sokban hozzájárult ahhoz, hogy egy kormányellenes közvélemény kialakuljon és legalább az osztrákok egy része számára lehetővé tegye politikai információk beszerzését."305 Mi több, úgy látszik, a kormánykörök sem tartják veszélytelennek a rendszer hibáit felhánytorgató írásokat, hisz tudjuk, minden módon, betiltással, a kiadók megfenyegetésével, vizsgálatok elrendelésével próbálják megakadályozni az új irodalom elterjedését Ausztriában. Hübner lipcsei konzul — aki egyébként Schuselka politikai írói tehetségét erősen kétségbevonja is azt jelenti már 1845 nyarán Metternichnek Schuselka egyik írásáról, hogy „ezek az érzelemnek bizonyos melegségével előadott álomképek a német közönség jelentékeny részénél visszhangra találnak", s így figyelmet igényelnek.306 1845 októberi jelentésében pedig, amelyben az egész Ausztriával foglalkozó németországi irodalomról tájékoztat s azt két csoportra osztja, forradalmi és mérsékelt alkotmányos szárnyra, megállapítja, hogy az utóbbi — ehhez sorolja Schuselkát is, bár megjegyzi róla, hogy a többinél túlzóbb — a veszélyesebb, mert képviselői, mint ezt jól tudják is, számíthatnak a németországi, sőt részben a monarchiabeli közvéleményre.30 7 S ha egy későbbi jelentésében már olyan vigasztaló hírt közöl is, hogy „Schuselka soha sem jelentős népszerűsége Németországban már a múlté", s a politikai írások iránti érdeklődés csökkenőben van általában.308 úgy látszik, ez a megállapítása mégsem állja meg a helyét, mert utóda nem sokkal később biztatja fel Johann Sporschilt, hogy az emigráns-irodalom állításait elleniratokban próbálja megcáfolni,309 s Sporschil Oesterreich und die Broschürenschmiede gegen dieses Kaiserthum című röpiratában Schuselkát minden bizonnyal az 304 Anton Springer : Geschichte Österreichs seit dem Wiener Frieden. 1809. Leipzig, 18G3, 570. 1. 306 Engels. Forradalom és ellenforradalom 71. 1. 306 Glossy Anm. 1 12. 1. A Mittelmeer, Ost- und Nordseeről van szó. 307 Glossy OVI. 1. 308 Glossy Anm. 114.1. A Deutschland, Polen und Russland című munkával együtt küldi Metternichnek 184(1. máj. 13-i keltezésű levelét, s ebben írja az idézett sorokat. зов [) 0 g Spiegel (i. li. 89. 1.) szerint sem nagy sikerrel veszi fel ellenük a harcot.
