Századok – 1961
Vita - R. Várkonyi Ágnes: Kuruc költészet és pozitivizmus 729
KURUC KÖLTÉSZET ÉS POZITIVIZMUS 735 hogyan jelentkezik és egyáltalán az osztályharc az adott történelmi korban meglevő és ható tényező-e, — az uralkodó osztály számára döntő kérdés. A kuruc verseknek fent ismertetett értékelését Acsády Ignác írta, a nagy millennáris történelem e kötetének szerzője. A kuruc szabadságharc kezdeteiről viszont így ír: „Az érdekellentét a végletekig kiélesedett a birtokos és birtoktalan osztályok közt."3 0 A két ellentétes tényt, a felkelő parasztok osztályharcát és a kuruc balladák színes képeivel illusztrált osztálybékét viszont ezzel kapcsolja össze: „A tömeg anarchikus módon kezdte a programmot valósítani, mert szenvedései végletekbe hajtották s eleinte nem volt senkije aki háborgó szívét, forrongó lelkét helyes irányba terelje."31 Ismeretes, hogy a millennáris történetet Szilágyi Sándor, a különböző irányzatokat mesteri módon összebékítő tudománypolitikus történetíró szerkesztette, és Thaly befolyása a Rákóczi-szabadságharcról szóló fejezetben erőteljesen érvényesült. De a romantikus nacionalista köznemesi szemlélet befolyásán kívül számolnunk kell magának a pozitivista szemléletnek alapvető sajátosságával és ellentmondásosságával is. A pozitivizmus mint történetfilozófiai rendszer híven tükrözi a nemesség ellenében hatalomra került, de a proletariátus harcával szemben már védekezésre kényszerülő burzsoázia kettős arculatát.3 2 Főleg még a Párizsi Kommün előtt keletkezett pozitivista munkák — Buckle, Leeky, Draper müvei — a múlt történetében nemcsak elismerik az osztályharcot, de élesen támadják is a feudális uralkodó osztályt, a főnemességet, nemeseket és az egyházat, a maguk koráról viszont már azt vallják, hogy a társadalom a pozitív korba, a teljes béke korába jutott, és tagadják az egymással szembenálló társadalmi osztályok létét. A pozitivista történetszemlélet a társadalom örök egyensúlyi állapotának ideológiájával véli leszerelhetőnek a proletariátus osztályharcát. Taine munkájában különösen élesen kitűnik ez elmélet forradalomellenessóge, ós nem utolsósorban ez is a magyarázata Taine rendkívüli népszerűségének a századfordulói Magyarországon. A kuruc költészettel kapcsolatban a pozitivizmus taine-i irányzatát képviselő Beöthy álláspontjának megértéséhez véleményünk szerint csak három fontos mozzanat tisztázása után kerülünk közelebb.3 3 Egyrészt Horváth Károly kimutatta, hogy Beöthy munkáiban Taine a miliőre és főleg a fajra vonatkozó tanainak érvényesülése figyelhető meg.3 4 Másrészt tudjuk, hogy a századfordulón és a század első éveiben a tudományos irodalomban napvilágot láttak azok a dokumentumok, amelyek a kuruc szabadságharc idején a jobbágykatonaság osztályharcát jelezték és a szabadságharc vezetőjének, II. Rákóczi Ferencnek jobbágypolitikájáról tájékoztattak. Acsády Ignác már a jobbágyságról szóló pátens, a sárospataki országgyűlés végzései és a szabadságot kérő jobbágyok folyamodványai alapján rajzolja meg a kuruc szabadságharc idején a jobbágyság történetét: „A szegénység, a parasztok, a birtoktalanok indították meg ezt az emlékezetes szabadságharcot, nemcsak a németek, hanem a földesurak ellen is. Lényegileg olyan parasztfölkelésnek indult a mozgalom, akár a Dózsa Györgyé, s a fölkelők éppen úgy dúlták, fosztották az urak jószágait, égették udvarházait, mint 1514-ben." Az osztályellentétek csak akkor kezdtek enyhülni — írja —, amikor az urak abbahagyták a labanckodást, de „teljesen el nem simultak soha s nagyban hozzájárultak a nemzeti ügy bukásához".35 Végezetül feltétlenül számolnunk kell az 1903 és 1906 közötti évek feszült politikai és társadalmi viszonyaival. így érthető a kuruc költészet rendkívüli jelentősége az uralkodó osztálynak a néptömegek osztályharcát és demokratikus mozgalmait leszerelni, letörni igyekvő politikájában, hiszen — mint mondják — a Rákóczi-szabadságharc jobbágy katonáinak antifeudális törekvéseit dokumentáló adatokkal szemben, amint azt a történet és irodalomtudomány már „bebizonyította", a nép legsajátabb gondolatait és érzéseit a kuruc balladák fejezik ki, és a feudális Magyarország osztályainak egyetértését, az urához, vezetőihez hűséges szeretettel ragaszkodó jobbágyok engedelmességét hirdetik. A kuruc versek jobbágy katonái mindemellett nem lenézendő, meghunyászkodó legények, hanem szépséges daliák, hetyke vitézek, szívetszorító kalandok hősei. Vagyis, ami eddig bizonyító anyag volt, annak most már a tömegek szemében ideállá, eszménnyé kell válnia. Beöthy emelte az álkuruc balladák népi hősét nemzeti eszménnyé. Azt, 30 Uo. 534. 1. 31 Uo. 536. 1.; Acsády Ignácról Gunst Péter írt monográfiát. Sajtó alatt. 32 Molnár Erik : A történelmi materializmus filozófiai alapproblémái. Bpest. 1955. 30. 1. 33 Varga Imre megállapítja: Beöthy „Taine elméletéből indul ki, de a polgári pozitivizmusból nemesi-polgári nacionalizmust gyárt". I. m. 20. 1. Ezzel a summás megállapítással különösen azért nem érthetünk egyet, mert az a bizonyos nemesi-polgári nacionalizmus nem egyetlen irodalomtörténész elmélete, hanem az uralkodó osztály egyik rétegének ideológiája, amely bonyolult folyamat során jött létre, és már a 80-as évek elején készen is van. Horváth Károly : i. m. 31 Horváth Károly : i. m. 408. 1. 3S Acsády Ignác : A magyar jobbágyság története. Bpest. 1906. 252—254. 1.
