Századok – 1961
Vita - R. Várkonyi Ágnes: Kuruc költészet és pozitivizmus 729
736 1!. VÁRKONYI ÁGNES hogy Beöthy volt a hangzatos retorika hivatalos képviselője, már a kortársak közül is számosan látták, a marxista kutatás azonban már kiderítette, hogy ,,a csomó frázis, hazafias puffogtatás" mögött az uralkodó osztály nagyon is konkrét és célirányos történetszemlélete van. Beöthy a kuruc költészet jelentőségét abban látja, hogy „legszólóbb bizonysága" a magyar politika és magyar költészet történelmi kapcsolatának.36 „Népies eredetével és jellemével bizonysága egyszersmind annak, hogy ez a kapcsolat, csodálatos erejében, elevenségében ós állandóságában a magyar néplélek legmélyén gyökerezik."3 7 Ő is a műfaji hovatartozás szerint csoportosítja a verseket, ós az a tudatosság, amellyel egyes versek társadalmi mondanivalójától eltekint, a katonadalok és a bujdosóénekek ismertetésében élesen szembetűnik: „Főindítéka (ti. ezeknek az énekeknek) az engesztelhetetlen, izzó német gyűlölet, melyet sok század előtt fakadt források táplálnak, de táplál az idegen uralom esztelen zsarnoksága, embereinek és hadainak lázító kegyetlensége és kapzsisága, a köznyomor."3 8 A függetlenségi párt vitáinak fegyvertárában ismert ós elkoptatott érv, hogy a városok és falvak szegényeinek embertelen nyomorát Bécs okozza. De Beöthy a kuruc versek alapján bebizonyítja, hogy a kuruc bujdosólegények valójában irigylésre méltó fenegyerekek, hiszen a hajdúkat és a huszárokat „kérkedő szilajság", „kóbor vakmerőség", „kalandvágy" jellemzi, és bár rongyosak és tarisznyájuk üres, de gazdagok, hiszen övék „az egész természet". Szavai a katonaénekek és bujdosódalok mondanivalójába eredeti szándékuknak éppen az ellenkezőjét igyekszik belemagyarázni: Az énekek azt tanúsítják, hogy a nép rendkívül szerette Rákóczit, és Beöthy elsorolja, hogy mi táplálta,ezt a szeretetet: a fejedelem „daliás alakja", szépsége, jó szíve, szónoki képessége, „katolikus buzgósága", „igaz magyar lelke", „vagyonának fénye", fordulatos sorsa, őseinek tragédiája. . .3 9 Akkor is észre kell vennünk a tendenciát, ha nem tudnánk, hogy a tudományos irodalom forrásanyagában már ismeretes Rákóczi és a jobbágyság kapcsolatának társadalmi tartalma. Összefoglalva tehát, amikorra a hamis kuruc balladák Riedlnek és társainak filológiai bonckése alá kerültek, az uralkodó osztály egy jelentős csoportjának történetszemléletében a nép és a vezetők egybeforrottságának és egyetértésének fontos történelmi dokumentumai voltak, a társadalom alávetettjeinek forradalmi mozgalmával szemben pedig a hetyke, de urainak engedelmeskedő kuruc vitéz, a társadalmi mozgalmakra nem hevülő, forradalomellenes igaz magyar nemzeti jellemét példázták. A pozitivizmus polgári értelmezésében Magyarországon csupán az adatgyűjtő, az adatokat elfogulatlanul egybevető történészt tekintették pozitivistának. Kimutatható, hogy mindjárt a pozitivizmus jelentkezése idején számosan voltak olyanok, akik e történetszemlélet egyes, a feudális teológiai szemlélettel leszámoló és ilyen értelemben haladó jegyeit nem fogadták el, és ezért, hogy a nyílt állásfoglalást elkerüljék, szűkítették rnunkájuk körét az adatközlésre. A tényanyag egybehordásának és összevetésének látszólag elfogulatlan nézetek jegyében történő munkája ily módon valójában meglehetősen határozott állásfoglalást is jelentett. Az irodalomtörténetírás pozitivista irányáról rendezett vitán is tisztázódott már, hogy a pozitivizmus filozófiai tartalmától elzárkózó, adatgyűjtő és adategybevető tevékenység nem azonosítható a pozitivizmussal, csupán annak egy irányzata, amelyet a vulgáris értelmezés terjesztett ki és általánosított az egész történetszemléleti rendszerrel.4 0 Várga tanulmánya viszont kizárólag a filológiai módszerekkel dolgozó irodalomtörténészeket tekinti pozitivistáknak. Pedig a kuruc dalpör kirobbanása egyike volt ama pülanatoknak, amikor ezeknek az adatgyűjtés mögé rejtőző „pozit ivistáknak" a szemléleti és politikai állásfoglalása is kiviláglott. A pozitivistáknak az adatok közötti rendteremtésen munkálkodó csoportja megállapította, hogy a kuruc versek egy része hamis. Azokat a verseket kellett kiemelni a kuruc költészet termékei közül, amelyekkel az uralkodó osztály a Rákóczi-szabadságharc idején uralkodó társadalmi békéről, a népnek az uralkodó osztály politikáját helyeslő érzelmeiről szóló hamis tanokat dokumentálta. A balladahamisítás ténye megdöntötte azt a történelmi koncepciót is, amelyet az uralkodó osztály az álkuruc balladákra hivatkozva alkotott meg. Csakhogy ezt az adott történelmi és társadalmi viszonyok között nem ismerhette be. " „Annak a nagy tanúságtételnek, melyet irodalmunknak egész életfolyása, elejétől végig, valamennyi mozzanatában arra nézve vall, hogy a magyar politika és a magyar költészet mindenha a legbensőbb, legszorosabb kapcsolatban van: ennek a nagy tanúságtételnek talán legszólóbb bizonysága éppen a kurucvilág költészete." Beöthy Zsolt : A kurucvilág költészetérői. Elmondatott a Kisfaludy-Társaság 1906. okt. 27-iki ünnepélyes ülésén. Költők és hősök. Három irodalomtörténeti dolgozat. Bpest. 1907. 27. 1. "Uo. " Uo. 31. 1. 3" Uo. 35—36. 1. " Horváth Kárnhj : i. m. 406. 1. és „Vita az irodalomtörténetírás pozitivista irányáról".
