Századok – 1961

Vita - R. Várkonyi Ágnes: Kuruc költészet és pozitivizmus 729

736 1!. VÁRKONYI ÁGNES hogy Beöthy volt a hangzatos retorika hivatalos képviselője, már a kortársak közül is számosan látták, a marxista kutatás azonban már kiderítette, hogy ,,a csomó frázis, hazafias puffogtatás" mögött az uralkodó osztály nagyon is konkrét és célirányos tör­ténetszemlélete van. Beöthy a kuruc költészet jelentőségét abban látja, hogy „legszó­lóbb bizonysága" a magyar politika és magyar költészet történelmi kapcsolatának.36 „Népies eredetével és jellemével bizonysága egyszersmind annak, hogy ez a kapcsolat, csodálatos erejében, elevenségében ós állandóságában a magyar néplélek legmélyén gyökerezik."3 7 Ő is a műfaji hovatartozás szerint csoportosítja a verseket, ós az a tudatosság, amellyel egyes versek társadalmi mondanivalójától eltekint, a katonadalok és a bujdosóénekek ismertetésében élesen szembetűnik: „Főindítéka (ti. ezeknek az éne­keknek) az engesztelhetetlen, izzó német gyűlölet, melyet sok század előtt fakadt forrá­sok táplálnak, de táplál az idegen uralom esztelen zsarnoksága, embereinek és hadainak lázító kegyetlensége és kapzsisága, a köznyomor."3 8 A függetlenségi párt vitáinak fegy­vertárában ismert ós elkoptatott érv, hogy a városok és falvak szegényeinek embertelen nyomorát Bécs okozza. De Beöthy a kuruc versek alapján bebizonyítja, hogy a kuruc bujdosólegények valójában irigylésre méltó fenegyerekek, hiszen a hajdúkat és a huszá­rokat „kérkedő szilajság", „kóbor vakmerőség", „kalandvágy" jellemzi, és bár rongyo­sak és tarisznyájuk üres, de gazdagok, hiszen övék „az egész természet". Szavai a katona­énekek és bujdosódalok mondanivalójába eredeti szándékuknak éppen az ellenkezőjét igyekszik belemagyarázni: Az énekek azt tanúsítják, hogy a nép rendkívül szerette Rákóczit, és Beöthy elsorolja, hogy mi táplálta,ezt a szeretetet: a fejedelem „daliás alak­ja", szépsége, jó szíve, szónoki képessége, „katolikus buzgósága", „igaz magyar lelke", „vagyonának fénye", fordulatos sorsa, őseinek tragédiája. . .3 9 Akkor is észre kell ven­nünk a tendenciát, ha nem tudnánk, hogy a tudományos irodalom forrásanyagában már ismeretes Rákóczi és a jobbágyság kapcsolatának társadalmi tartalma. Összefoglalva tehát, amikorra a hamis kuruc balladák Riedlnek és társainak filológiai bonckése alá kerültek, az uralkodó osztály egy jelentős csoportjának történet­szemléletében a nép és a vezetők egybeforrottságának és egyetértésének fontos történelmi dokumentumai voltak, a társadalom alávetettjeinek forradalmi mozgalmával szemben pedig a hetyke, de urainak engedelmeskedő kuruc vitéz, a társadalmi mozgalmakra nem hevülő, forradalomellenes igaz magyar nemzeti jellemét példázták. A pozitivizmus polgári értelmezésében Magyarországon csupán az adatgyűjtő, az adatokat elfogulatlanul egybevető történészt tekintették pozitivistának. Kimutat­ható, hogy mindjárt a pozitivizmus jelentkezése idején számosan voltak olyanok, akik e történetszemlélet egyes, a feudális teológiai szemlélettel leszámoló és ilyen értelemben haladó jegyeit nem fogadták el, és ezért, hogy a nyílt állásfoglalást elkerüljék, szűkítették rnunkájuk körét az adatközlésre. A tényanyag egybehordásának és összevetésének lát­szólag elfogulatlan nézetek jegyében történő munkája ily módon valójában meglehetősen határozott állásfoglalást is jelentett. Az irodalomtörténetírás pozitivista irányáról rendezett vitán is tisztázódott már, hogy a pozitivizmus filozófiai tartalmától elzárkózó, adatgyűjtő és adategybevető tevékenység nem azonosítható a pozitivizmussal, csupán annak egy irányzata, amelyet a vulgáris értelmezés terjesztett ki és általánosított az egész történetszemléleti rend­szerrel.4 0 Várga tanulmánya viszont kizárólag a filológiai módszerekkel dolgozó irodalom­történészeket tekinti pozitivistáknak. Pedig a kuruc dalpör kirobbanása egyike volt ama pülanatoknak, amikor ezeknek az adatgyűjtés mögé rejtőző „pozit ivistáknak" a szemlé­leti és politikai állásfoglalása is kiviláglott. A pozitivistáknak az adatok közötti rend­teremtésen munkálkodó csoportja megállapította, hogy a kuruc versek egy része hamis. Azokat a verseket kellett kiemelni a kuruc költészet termékei közül, amelyekkel az uralkodó osztály a Rákóczi-szabadságharc idején uralkodó társadalmi békéről, a népnek az uralkodó osztály politikáját helyeslő érzelmeiről szóló hamis tanokat dokumentálta. A balladahamisítás ténye megdöntötte azt a történelmi koncepciót is, amelyet az uralkodó osztály az álkuruc balladákra hivatkozva alkotott meg. Csak­hogy ezt az adott történelmi és társadalmi viszonyok között nem ismerhette be. " „Annak a nagy tanúságtételnek, melyet irodalmunknak egész életfolyása, elejétől végig, valamennyi moz­zanatában arra nézve vall, hogy a magyar politika és a magyar költészet mindenha a legbensőbb, legszorosabb kapcso­latban van: ennek a nagy tanúságtételnek talán legszólóbb bizonysága éppen a kurucvilág költészete." Beöthy Zsolt : A kurucvilág költészetérői. Elmondatott a Kisfaludy-Társaság 1906. okt. 27-iki ünnepélyes ülésén. Költők és hősök. Három irodalomtörténeti dolgozat. Bpest. 1907. 27. 1. "Uo. " Uo. 31. 1. 3" Uo. 35—36. 1. " Horváth Kárnhj : i. m. 406. 1. és „Vita az irodalomtörténetírás pozitivista irányáról".

Next

/
Oldalképek
Tartalom