Századok – 1961
Tanulmányok - S. Lengyel Márta: Egy osztrák röpiratíró útja a negyvennyolcas forradalom felé (II. rész) 47
EGY OSZTRÁK RÖPIRATÍRŐ ÜTJA A NEGYVENNYOLCAS FORRADALOM FELÉ 67 dásait jól látja tehát Schuselka, de mint liberális reformer, természetesen távol áll attól, hogy az új kommunista elméleteket magáéivá tegye, s figyelmeztet is arra, hogy felfogása nem „kommunista álmodozás vagy fenyegetés", de véleménye szerint éppen az alsóbb néposztályok között egyre jobban terjedő kommunista szélsőségek megelőzése érdekében kell a sürgős és reális kívánságokat minél előbb teljesíteni. A szociális viszonyok átfogó reformja azonban Schuselka szerint keresztülvihető anélkül is, hogy az emberiség a kommunizmus „modern szerzetességébe öltözzék".289 A kommunista elméleteket tehát elveti, de a társadalmi egyenlőtlenség kiküszöbölésének, a szerves és átfogó reformoknak más módját természetesen nem tudja felvázolni. Mindenesetre a kormánytól vár ezen a téren segítséget. A születő kapitalista társadalom néhány elemét s visszásságát már meglátja ugyan s elítélően nyilatkozik is róluk, de éppen mivel a kibontakozásban lévő s még nem tisztán jelentkező új termelési módnak csak néhány vonását veszi s veheti észre, az új társadalmi rend fonákságait csak homályosan érzi, gazdasági vonatkozásait pedig szinte csak öntudatlanul sejti meg. Már a Deutsche IForíeban ír arról, hogy a népek jólétét kereskedelmi vagy börzespekulációra nem lehet építeni, másutt pedig felháborodottan beszél az uzsorásoknak jutó földbirtokokról.290 „Államaink, úgy tűnik, mindahányan nagy gyárakká és bankokká akarnak átalakulni és legmagasabb uralkodói dicsőségnek tartják a vasúti nagyfuvarosságot ... — írja. — Mindenek vagy részvényeket birtokolnak, vagy részvényeket uralnak. A papirok emelkedése és esése képezi korunk érverését, és minden tevékenység, amelyet nem százalékkal mérnek, szorongó szívdobogást okoz. Ezért kapaszkodnak mindnyájan aggódva a fennállóhoz, bármily nyomorúságos is az, hisz nagyrészt éppen ebből a nyomorból szerzik százalékaikat."29 1 S a munkások elnyomorodásának okát is megsejti a gyáripar fejlődésében, amikor azt írja: „ . . .Kevéssé tudunk azon ujjongani, hogy az ipari termékek kiállítása számára drága palotákat építenek, miközben azok ezrei, akik ezeket a . . . kiállított termékeket készítették, nyomorúságos odvakban tengetik nyomorú életüket..."292 Sőt, egészen halványan, alig-alig érzékelhetően, olyan gondolatok is felesillannak munkáiban, hogy az épülő új vasutak a régi osztrák rendszer pusztulását fogják siettetni.29 3 Összefoglalva: Schuselka az 1846. évben az osztrák abszolutizmusnak már nemcsak egyes fonkságait kárhoztatja, mint régebbi munkáiban, hanem eljut a fenálló rendszer egészének határozott bírálatáig. Sorraveszi az állam külső és belső elnyomó funkcióit, s összességükben és egyenként is szembefordul velük. Felfedi a társadalmi viszonyokban rejlő igazságtalanságokat, 289 Schuselka, Die Lösung 173.1.; Schuselka, Die neue Kirche 143 — 144.1.: Schuselka, Volkspolitik 169-170., 169. 1. Vö. Deutsche Worte 114—115. 1.; Volkspolitik 168. 1. — Érdemes megemlíteni, hogy Schuselka J. J. Dittrich : Unsere Uebcrgangszeit, betreffend die Erlösung des Proletariats durch die Organisation der Arbeit und des Armenwesens und durch Concentration der Hilfen des Staates, der Gemeinden, der Vereine und der Proletarier selbst (Breslau, 1847) című munka javaslatait alkalmasnak tart ja arra, hogy segítsen a mostani népnyomoron, a társadalom bajain (Die Lösung 173. 1. jegyz.). 290 Deutsche Worte 110. 1.; Schuselka, Volkspolitik 116 — 117. 1. 291 Schuselka, Die neue Kirche 90. 1. 292 Schuselka, Rückschritte 2. 1. 293 Vö. Deutsche Worte 21 — 22. L; Schuselka, Rückschritte 2. 1.; Polnische Dame 85. 1. 5*
