Századok – 1961
Közlemények - Karsai Elek–Szinai Miklós: A Weiss Manfréd-vagyon német kézbe kerülésének története 680
A WEISS МАЭТГ RÉD-VAGYON NÉMET KÉZBE KERÜLÉSÉNEK TÖRTÉNETE 685 részvényeket hajlandók át is adni), a zár alá vett 49%-ról lemondanak a család „nem árja" tagjai. (Ezeket a részvényeket már nem tudják átadni, mert azokat már előbb letétbe kellett helyezni.) Kurt Becher lefolytatja tehát a „tárgyalásokat", és miután a szerződés megkötéséhez megszerzi Himmler jóváhagyását, a szerződést perfektuálják. Anélkül, hogy a szerződés részletes elemzésébe belemennénk, csupán a körülmények megértésének megkönnyítésére emeljük ki néhány vonását. A szerződés-komplexum négy (I, II, III, IV) szerződésből, egy pótszerződésből és egy meghatalmazásból állt.14 Az I. szerződésben a Weiss Manfréd család egy árja tagjától a Kurt Becher által vezetett SS csoport egy kis vállalatot — a Házkezelő és Házértékcsítő R. T.-t — vásárol. Ez lesz az új holding. A II. szerződésben és a pótszerződésben a szerződést aláíró családok átadják a szerződésben felsorolt összes részvényeiket ennek az új holdingnak 25 évre „bizalmi kezelésre". A III. szerződésben a németek kötelezettséget vállalnak, hogy 25 év után visszaadják az egész vagyont a családnak — ha nem élnek a szerződésben biztosított elővételi jogukkal. Itt szó sincs tulajdonba-vételről. A szerződés olvasójának az a benyomása, hogy egyenlő felek egyezségéről van szó. Chorin Horthyhoz írt levelében „kaszinói fclfogás"-t emleget. A szerződés a vállalatok bruttó forgalma után évi 5% részesedést biztosít a németeknek „a bizalmi vagyonkezelői tevékenységért". A szerződés e kikötésében van elrejtve a németek végső célja: ez a % szám ti. olyan magas részesedést jelentene a vállalatok forgalma után, amit azok semmiképp sem tudtak volna elviselni, s így a konszern eladósodása a németekkel szemben évről-évre nőtt volna. Ez a kikötés tehát a' szerződés 25 éves időtartama és a németeknek a szerződésben biztosított elővételi joga mellett burkoltan magábafoglalta az egész vagyonkomplexumnak a németek kezére kerülését. A szerződés IV. része, amelyet Kurt Becher nem adott ki a kezéből és amely még a mai napig sem került elő, tartalmazta a német ellenszolgáltatásokat: lehetővé teszik, hogy a család tagjai Svájcba és Portugáliába menjenek, készpénzben fizetnek a Wciss-családnak 600 000 dollárt és 250 000 RM.-t. A németek annak biztosítására, hogy a Weiss-család semleges külföldön sem fog Németország ellen dolgozni, túszként tartották vissza a család 5 tagját.15 14 A szerződésről részletes tartalmi ismertetés található C. A. Macartney „A History of Hungary 1929—1945", — New-York, Frederick A. Praeger, Inc. Edinburgh, 1956 — munkájában. (II. köt. 287 — 288. 1.) Macartney — szokásától eltérően — itt nem hivatkozik semmiféle forrásra. Ügy tűnik, hogy Macartney vagy Kurt Bechertől, vagy a „rokoni csoport" valamelyik tagjától nyerhette a szerződésre vonatkozó és a könyvében közölt adatokat, tekintettel arra, hogy pontosan felsorolja a németek, az SS által vállalt, a szerződés IV. részében lefektetett kötelezettségeket, amelyeket csak Kurt Becher és a „rokoni csoport" tagjai ismertek, de amely kötelezettségeket soha nem hoztak eddig nyilvánosságra. * 16 Bővebbet lásd Vádirat a nácizmus ellen. 2. köt. 139.1., továbbá Kurt Becher vallomását. — Az SS a fentiekre következő biztosítékot adta a családnak: Dr. Bülitz a szerződés egy-egy példányát zárt borítékban 1944. máj. 14-én letétbe helyezte a
