Századok – 1961

Közlemények - Hanák Péter: Garibaldi felszabadító hadjáratának hatása Magyarországon 1860-ban 670

GARIBALDI FELSZABADÍTÓ IIA D JÁRATÁNAK HATÁSA MAGYARORSZÁGON 1800-BAN 673 A részleteiben is kidolgozott re vans-terv azonban kevéssé számolt néhány éppen nem mellékes körülménnyel. Nem vette eléggé figyelembe Angliát, túlbecsülte a francia császárnak a klérus iránti revercnciáját, sajátos módon nem számolt Ausztria katasztro­fális pénzügyi helyzetével, amin az alkotmányos engedmény gyanánt feltüntetett „meg­erősített birodalmi tanács" kinevezése és egybehívása mitsem javított. Aligha gondolta át egy újabb háború magyarországi következményeit és főként: kihagyta a számításból magát Olaszországot. így a revans-terv még csak a diplomáciai pókhálószövés fokán állott, amikor Garibaldi szicíliai partraszállása és gyors előretörése gyökeresen új helyzetet teremtett. Szicília természetesen keresztülhúzta a nápolyi király fegyvereire nagy mértékben alapozott „kereszteshadjárat" tervét. Az osztrák kormány kezdetben mégsem fogta fel tragikusan a helyzetet. Erősen bízott Garibaldi szedett-vedett „lázadóinak" gyors leve­retésében is, a háborgó — főként Piemontot kárhoztató — európai kabinetek valamiféle ellenakciójában is. Alkalmasint még kezét is dörzsölhette, hogy a Piemonttal szövetséges olasz nemzeti forradalom kibogozhatatlan bonyodalmakba mászott bele. Idők rendjén azonban ezek a remények sem bizonyultak reálisabbnak a korábbi plánumoknál. Garibaldi tüneményes könnyedséggel felszabadította Szicíliát, partraszállt Calabriában, a Bourbon-hatalom napról-napra zsugorodott. Az európai kabinetek ugyan háborogtak, de meg is maradtak ennél. Az osztrák komány most már növekvő aggodalommal figyelte az olasz eseményeket, kivált magyarországi hatásukat, és ellenintézkedéseket tett, persze a megszokottakat: növelte a karhatalmat, serkentette a rendőrök ós besúgok hadának éberségét. Valamennyire egy Garibaldi vezette dél-magyarországi expedíció eshetőségét is számításba vette, mert már augusztusban megerősítette az adriai tengerpart védelmét.18 Igyekezett a Garibaldira felesküvő ifjak kiszökésót megakadályozni, s ha ez nem mindig sikerült, hát megpróbálta a maga ügynökeit is becsempészni Garibaldi légiójába, hogy kitudakolja az osztrák és magyar garibaldistákat s további terveiket.19 Maga a császár is aggodalmaskodva érdeklődött a magyarországi hangulat iránt. Elsősorban az foglal­koztatta: tud-e a nép Garibaldiról.2 0 Az aggály felhői a július-augusztusi magyarországi válasz nyomán feltornyosultak. Az osztrák neoabszolutizmus 1860 nyarán a bajbajutott abszolutista rendszerek tipikus dilemmája elé került: engedményekkel vagy terrorral megelőzni a bukást! Ferenc József veszélyesnek és kivihetetlennek találta az alkotmányos engedménye­ket olyan helyzetben, amikor „naponként terjednek a szeparatisztikus tendenciák és gyarapodik a forradalmi párt". 2 1 A június 29-i minisztertanácson még teljes határozottsággal leszögezte, hogy ő a „magas körökben" is mutatkozó alkotmányos törekvéseknek engedni nem fog, mert képviseleti alkotmány Ausztriában a lehetetlen­ségek közé tartozik. Szembeszállt a decentralizáló törekvésekkel, amelyek az állam szét­bomlását eredményeznék, ós kifejezte legmagasabb akaratát, hogy a monarchikus hata­lomnak alkotmánnyal való korlátozását meg nem engedi s annak védelmében minden viharral szembeszáll.22 E magabiztos enunciációnak azonban ekkor már magában a kormányban, a kormányzó apparátusban sem volt meg a biztos fedezete. Az osztrák sajtó egy része is olaszbarát húrokat kezdett pengetni.2 3 Magyarországon pedig megindultak a végelát­hatatlan garibaldista tüntetések. * A magyar nemzeti mozgalom belső feltételeit illetően számunkra itt nemcsak a forradalmi erjedés jelenségeinek, hanem a politikai vezetőréteg, a középnemesség magatar­tásának vizsgálata is döntő fontosságú. Az abszolutizmus mélyülő válságának viszonyai között a passzív rezisztencia politikája nem volt sokáig fenntartható. A passzív ellenállás­ls Berzeviczy : Az absolutizmus kora . . . III. к. 78—81. t. Sashegtii : i. m. 274., 291—293.1. — Az aggoda" mat jól tükrözik Benedek magyarországi kormányzó idézett jelentései (ld. 11. sz. jegyzetet), és jellemző, hogy az ókonzervatívok is azzal igyekeztek a kormányt engedményekre bírni, hogy a fellendülő nemzeti mozgalmak „Gari­baldi számára készítik elő a talajt". Vö. Rogge : i. m. II. k. 59. 1. 11 Viola Károlyról, a korai magyarországi munkásmozgalom kétes alakjáról van olyan adatunk, hogy az osztrák kormány megbízásából beállt a Garibaldi-légióba és Garibaldi főhadiszállásáról küldözgette jelentéseit, töb­bek között a magyar és osztrák önkéntesek névsorát az osztrák rendőrhatóságoknak. Politzer Zsigmond : A magyar országi munkásmozgalom történetéhez. A tanulmányt közli a Magyar Munkásmozgalom Történetének Válogatott Dokumentumai (a továbbiakban: MMTVD) I. k. Bpest, 1951. 52. 1. " Kossuth : Irataim, III. к. 100. 1. " Idősb Szőgyény-Marich László országbíró emlékiratai. III. к. Bpest, 1918. 4., 43—44.1. Az idézett kijelen­tést Ferenc József 1800 januárjában tette, majd jún. 10-én megerősítette Szőgyény előtt. " Az I860, jún. 29-i minisztertanács jegyzőkönyvének vonatkozó részét közli Redlich : i. m. 1/2. k. (Exkurse und Anmerkungen) 206. 1. !a Pesti Napló, 1860. jún. 6. sz. vezércikk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom