Századok – 1961
Tanulmányok - Ránki György: A római hármas egyezmény és a német külpolitika 645
654 RAXКI GYÖRGY 2. tárgyalási partnerként sem Németország, sem Olaszország nem fogad el valamiféle blokkot, s különösen nem az ún. Kisantantot; 3. Németország és Olaszország számára a Tardieu-terv vagy valamiféle hasonló szervezet nem jöhet számításba." További alapelvként abban állapodhatnának meg, hangzik Hassel javaslatának negyedik és ötödik pontja, hogy kölcsönösen tájékoztatják egymást az itt folytatott kereskedelempolitikáról, valamint gazdasági tevékenységről.30 Bár Hassel továbbra is sürgeti az általa javasolt politika folytatását — így augusztus 8-i jelentésében Mussolinivei folytatott beszélgetéséről számolván be, leszögezi, hogy az olasz—osztrák—magyar gazdasági megállapodások jelentősebbek, mint amilyennek kezdetben látszottak31 —, a német kormány ezt továbbra sem látszott hajlandónak megáévá tenni. Ausztria felé tovább folytatták nyíltan agresszív, az Anschlussra törő politikájukat3 2 és ezen az sem változtatott, hogy Mussolini augusztusban találkozván Dollfuss-szal, ismét állást foglalt a független Ausztria érdekében.3 3 Magyarország esetében viszont Hitlerék a gazdasági és politikai kapcsolatok elmélyítésére törekedtek részben azért, mert a francia befolyás alatt álló Kisantanttal szemben érdekükben állt a magyar külpolitikát erősíteni, egyben azonban abban is reménykedtek, hogy ezáltal az olasz befolyást ellensúlyozni tudják és egy olasz—osztrák—magyar megegyezésnek elejét vehetik vagy legalábbis csökkenthetik jelentőségét. Ez a törekvés nagymértékben találkozott a magyar külpolitika elképzelésével is. A magyar uralkodó osztály, bármily nagyra értékelte az olasz szövetséget, sohasem tekintette Olaszországot olyan erőnek, mely egymaga képes a versaillesi rendszer széttörésére. Ami a konkrét magyar vonatkozásokat illeti, ha Jugoszlávia elleni revíziós terveik Olaszország részéről nyerhettek támogatást, úgy Csehszlovákia ellen éppen Németország jöhetett számításba. Masirevich Szilárd, az iij berlini magyar követ Hitlernél tett bemutatkozó látogatása során éppen azért került a beszélgetés középpontjába a Csehszlovákia ellen együttesen folytatandó politika.3 4 A német politika természetesen felismerte, hogy a magyarokkal kialakuló kapcsolat az Olaszországgal folytatandó, valamint egész dunavölgyi politikájuk továbbvitele szempontjából alapvető jelentőségű. Ezért ideiglenesen hajlandók voltak Magyarország irányában az ellentéteket elsimító politikát folytatni. így például — mint Bleyerhez, a magyarországi német kisebbség vezetőjéhez intézett utasításukból kitűnik — jól bevált és általában alkalmazott eszközük felhasználásától, a német kisebbség problémáinak felvetésétől is eltekintettek. „Általános politikai okokból — hangzik a német külügyminisztériumnak a magyarországi német követség útján Bleyerhez intézett utasítása — jelenleg nem lehetséges, hogy a birodalmi kormány nyomást gya-30 Doc. on Germ. For. Pol. С. I. 715. Hassel aug. 3-i jelentése. ,,1. Of the southeastern European agrarian countries Hungary and Bulgaria are to be chiefly assisted; 2. as partners in negotiation Germany and Italy reject any kind of bloc particularly therefore the so called Little Economic Entente; 3. for Germany and Italy any Tardieu-plan or similar organization is out of the question." 31 Uo. 731. Hassel aug. 8-i jelentése. 32 1933 nyarán Dollfuss angol segítséget is kért Hitler agressziós törekvéseivel szemben. Ld.: Walford Selby : Diplomatie Twilight 1930-1940. London, 1953. 12. 1. 33 Doc. on Germ. For. Pol. С. I. 760. Római ügyvivő aug. 21-i jelentése. 34 Doc. on Germ. For. Pol. С. I. 818.
