Századok – 1961

Tanulmányok - Ránki György: A római hármas egyezmény és a német külpolitika 645

A RÓMAI HÁRMAS EGYEZMÉNY ÉS A NÉMET KÜLPOLITIKA 655 koroljon a magyar kormányra. Nem kívánatos hasonló okokból az sem, hogy a német közösség Magyarországon a magyar kormánnyal, illetve a közvé­leménnyel szemben ellenséges magatartást tanúsítson."3 5 Másrészt éppen Csehszlovákia kérdésében igyekeztek nyomást is gyako­rolni a magyar politikára. Olyan híreket keltettek, mintha nemcsak Lengyel­országgal, de Csehszlovákiával is egyezmény kötését terveznék. A hír magyar politikai körökben meglehetős nyugtalanságot keltett és alkalmas volt arra, hogy erősítse a magyar politika ingadozásait a túlságosan egyoldalú olasz lekö­telezettség kérdésében. Masirevich 1933. december 1-én érdeklődött a német—csehszlovák meg­nemtámadási szerződés eshetőségeiről, hangoztatva, hogy „bármiféle politikai egyezmény megkötése a Kisantanttal vagy pedig annak valamelyik tagállamá­val kínos benyomást gyakorolna a magyar kormányra. Ebben az esetben a ma­gyar kormánynak külpolitikája megváltoztatásán kell gondolkodnia."3 6 A magyar politikusokat nem nyugtatta meg a német válasz, mert a ber­lini követ még jónéhány alkalommal érdeklődött a cseh—német szerződés iránt. Nem tagadható az összefüggés a cseh—német szerződés híre és a magyar kor­mány 1934 januárjában tett ajánlata között. Masirevich berlini követ ekkor fel­vetette Bülow külügyi államtitkárnak egy német—magyar szerződés lehetősé­gét. ,, . . . a kör Magyarország körül egyre szorosabb . . . Magyarország értékes politikai támogatást élvez Németország barátsága révén ... de nincs konkrét egyezmény. Ha a kapcsolatok konkrétabb jelleget öltenének, könyebb lenne a magyar kormány számára a német támogatás jelentőségére és állandóságára utalni. Mi vagy szóbeli egyezményre, vagy egy titkos jegyzékváltásra gondo­lunk, mely két kérdésre térne ki, éspedig a német—magyar gazdasági kapcso­latokra, valamint egy tanácskozó paktumra a Kisantantot illetően, és az azo­nos politikára ezzel, illetve ennek egyes tagállamaival kapcsolatban."3 7 Már a beszélgetés során sejtetni engedte Bülow, hogy ami az egyezmény politikai vonatkozásait illeti, ezt nem igen hajlandók magukévá tenni. Hitlerék távolról sem kívánták a magyar revíziós követeléseket teljes mértékben támo­gatni, és nem kívántak a Kisantant valamennyi tagállamával a magyar szer­ződés miatt ellenséges viszonyba kerülni. Hitler már 1933 közepén megmondta Gömbösnek, hogy csak Csehszlovákia ellenében támogatják a magyar követe­léseket, Románia és Jugoszlávia ellenében viszont nem. Míg a Kisantant-szer-35 Doc. on Germ. For. Pol. С. I. 737. „For General political reasons however it is not possible at the present time for the Reich Government to exert pressure on the Hungarian Government. Neither would it be desirable for the same reason if the German community in Hungary should get into a hostile position in relation to the Hungarian Government and public." 36 Doc. on Germ. For. Pol. С. II. 164. ,,. . . that the conclusion of any political treaty with the Little Entente or of its (members) states would make a painful impression on the Hungarian Government. In such a case the Hungarian Government might have to consider a change in its foreign policy." 37 Doc. on Germ. For. Pol. С. II. 335. Bülow feljegyzése. ,,. . . the ring around Hungary was being drawn tighter . . . Hungary to be sure enjoyed a valuable political support in its friendship with Germany but . . . concret agreements were lacking. If the relations were given a more concrete character it would be made easier for the Hun­garian Government to refer at the reliability and continuity of German support. What he had in mind was an oral agreement or a secret exchange of notes containing two points namely German-Hungarian economic relations and a kind of consultative packt in regard to the Little Entente and the mutual policy with respect to the later and its individual members."

Next

/
Oldalképek
Tartalom