Századok – 1961
Tanulmányok - S. Lengyel Márta: Egy osztrák röpiratíró útja a negyvennyolcas forradalom felé (II. rész) 47
f EGY OSZTKÁK EÖPIEATÍEÓ ŰTJA A NEGYVENNYOLCAS FOBBADALOM. FELÉ 61 kori status quo fenntartására irányuló politikának — L. M.) mégannyi kárhoztató ítéletét jelentik."251 Metternich nem is nagy diplomata, „mindaz, mit hosszú élete során épített és diplomata gőgjének állítása szerint az örökkévalóság számára épített, mindaz összedől. Metternich semmi mást nem fog hátrahagyni, mint bűneinek emlékét, azt az emléket, hogy önfejűségével Európa fejlődését harminc éven át késleltette és zavarta."25 2 Rendszerével Görögországban, Spanyolországban, Portugáliában, Itáliában a népek gyilkosának bélyegét vette magára, van tehát elég felelni valója.25 3 De kétbalkezes görögországi, sőt a cárizmustól és a népektől való félelem között ingadozó egész keleti politikájával is sok kárt okozott a Monarchiának.25 4 Schuselka azonban most már a külpolitikai kérdések mellett az állam belső elnyomó funkcióját is beható vizsgálat tárgyává teszi és az abszolút államgépezet egyetlen jelentős ágát sem hagyja megsemmisítő kritika nélkül. Mindenekelőtt a büntetőbíráskodás terén észlelhető visszásságokat tárja fel. Az 1803-ból származó osztrák büntetőtörvénykönyvről megállapítja, hogy az, bár a régebbi, Mária Terézia-korabeli törvényekkel összehasonlítva vitathatatlanul előnyös, a mai büntetőjogi tudomány követelményeinek már távolról sem felel meg. A büntető törvények úgy vannak megalkotva, hogy véletlen körülmények a legbecsületesebb embert is börtönbe juttathatják. A köznyugalom megzavarásáról szóló törvény pedig úgy van megfogalmazva, hogy ha valóban betűi szerint akarnának eljárni, az újabb osztrák politikai írókat már mind rég börtönbe kellett volna zárni. Az osztrák büntetőtörvénykönyv egyik legnagyobb hibája az, hogy a szabadlábon való védekezést csak a legritkább esetben engedi meg, a vizsgálati fogság pedig oly szigorú és kíméletlen s az eljárás írásbelisége miatt a legtöbb esetben oly hosszadalmas, hogy tulajdonképpen hosszabb szenvedést jelent, mint amennyi a végül kiszabott valóságos büntetés. Puszta gyanú vagy egy jóakaró feljelentése elegendő ahhoz, hogy a legtisztességesebb ember évekig elhúzódó vizsgálatba bonyolódjék.255 Az osztrák büntetőbíráskodásra tehát a jogellenes titkos írásbeli eljárás a jellemző. A vádlott védtelenül ki van szolgáltatva inkvizítorának, és az ítélőtestület egyes-egyedül a vizsgálóbíró egyoldalú jelentése alapján ítél, anélkül, hogy a vádlottat előzőleg egyáltalán látta volna.25 6 2" Uo. 297—298. 1. 252 Polnische Dame 95. 1. — Megjegyzendő, hogy Schuselka, ha Kolowratot valamivel kedvezőbben ítéli is meg, nem lát Metternich és Kolowrat között oly nagy ellentétet, mint általában a közvélemény. Csak fenntartással fogadja el a Kolowrat szabadelvűségéről terjesztett hír-eket. (UÓ. 107 — 108. 1.) 253 Uo. 101. 1. 254 Schuselka, DPR 218—219., 225., 213—214., 217 — 218., 220 — 221., 236., 259., 240. 1.; Die preussische Verfassungsfrage 298. 1. 255 Schuselka, Rückschritte 80—83., 83 — 84. 1. Vö. uo. 85 — 86. 1. — A németországi büntetőeljárásról is megemlékezik Schuselka az osztrákon kívül. [Sylvester] Jordan szabadelvű professzor védelmének — akit a kurhesseni 1831-i alkotmány kidolgozásában való részvétele miatt 1839-ben letartóztattak, s hosszú évekig sínylődött börtönben — külön kis cikket szentel a Volkspolitikban: Die deutsche Inquisition címmel (Volkspolitik 325 — 328. 1.). 256 A törvény előtti egyenlőségről pedig, írja, amelyet П. József valaha oly szigorúan követelt, ma már egyáltalán nem lehet beszélni Ausztriában; az igazságszolgáltatás „vak majomszeretettel" csügg az előkelő családokon. (Schuselka, Rückschritte 84 — 86., 88. 1.).