Századok – 1961
Tanulmányok - S. Lengyel Márta: Egy osztrák röpiratíró útja a negyvennyolcas forradalom felé (II. rész) 47
62 S. LENGYEL MÁRTA: EGY OSZTRÁK RÖR.ÍRATlRÖ ÜT JA Az osztrák büntető joggyakorlat önmagukban sem kevés visszásságait azután a rendőrség részvétele teszi még elviselhetetlenebbekké. A rendőrség folytatja ugyanis az elővizsgálatokat, mégpedig, mint ezt Schuselka saját bőrén is tapasztalhatta, tolakodóan, kíméletlenül és a polgári becsület sárbatiprásával. A házkutatások szerzik számára a legnagyobb élvezetet, a családok rémületében pedig csak gyönyörködik. Bécsben sohasem volt élet és tulajdon nagyobb veszélyben mint ma, világos nappal rablások fordulnak elő és minduntalan feldarabolt holttesteket találnak, a rendőrség azonban az ilyen vétkek elkövetőit sohasem leli meg; ha viszont valahol, akár a legszűkebb baráti körben szabadelvű szó hangzik el, azt a rendőrség mindjárt megtudja és fel is használja egyének és családok romlására.25 7 Még hevesebben támadja az úriszék intézményét, amely véleménye szerint fokozott mértékben magában foglalja mindazt a rosszat, amely általában jellemző a bűnügyi eljárásra. A földesurak részére ez amúgy is csak terhes és költséges kötelezettség, jól ellátni pedig úgysem képesek. Az úriszékek létével az általános jogbiztonság is veszélyben forog.25 8 De az igazságszolgáltatás és a rendőrség túlkapásainál sokkal borzalmasabb események is zajlanak le napjainkban. Az osztrák és német katonaság fegyvereit jóideje csak polgárvér festette pirosra, s ez újabb történelmünknek legszomorúbb jelensége.259 Éppen azok, akikre a nép védelmében kellene a fegyvert bízni, s akiket fegyveres szolgálatukért a nép etet, itat, ruház és fizet, „éppen ők idézték fel először a véres erőszak démonát és a fegyvereket azok ellen fordították, akik azokat bizalomtól eltelve kezükbe adták. Azok, kik a gyilkossági parancsokat adták, vért és holttesteket vetnek történeti talajunkba és a jövő vért és holttesteket fog aratni". ,, . . . Ha azonban egyszer az államban az erőszak erőszakkal áll szemben, akkor már nem kétséges, melyik rész fog győzni."260 Ha bármely kis utcai lárma elnyomása végett a rendelkezésre álló eszközök közül mindjárt a legszélsőbbhöz és legborzalmasabbhoz folyamodnak, akkor ezzel éppen a fennálló rendet ássák alá.26 1 Mert: „Polgárvért áldoztak e rendszernek. A szoldateszka vért ízlelt, ám a nép is hozzászokott a vér látásához. Éppen ez tehát a forradalom legborzalmasabb csírája, és a prágai, lipcsei és kölni halálos lövések a forradalom jelzőlövései voltak."28 2 Akik ezt tették, nem a mi katonáink voltak, hisz a katonákat a nép ellenségeivé nevelik.26 3 S az „atyailag" kormányzott Ausztria hadseregében még mindig teljes rabszolgaság uralkodik. A szokásban lévő barbár büntetések a Monarchia szégyenfoltjai. ,, . . . A jámbor Ausztriában életre-halálra vernek, saját bajtársaik úgy korbácsolnak meg trombitaszóra embereket, hogy vérük a földet festi, s hogy húsdarabok csüngenek le testükről." ,, . . . Ha gonosztevők, akkor az esetek többségében ti tettétek őket azokká zsarnoki törvényeitekkel, a népnevelés elhanyagolásával." Higyjétek bizonyossággal, ti hatalmasok, ez a vér is bosszúért kiált az égre !"26 4 257 Schuselka, Rückschritte 91., 100—101. 1. 258 Uo. 90—91. 1. 269 Schuselka, Volkspolitik 293 — 294. 1. 260 Uo. 296—296. 1. 2" Uo. 297. 1. 262 Uo. 305. 1. 263 Uo. 298. 1. 264 Schuselka, Rückschritte 260. 1. Vö. 161. 1.
