Századok – 1961
Tanulmányok - Pölöskei Ferenc: A függetlenségi párt kettészakadása és a koalíció felbomlása (1909) 614
A FÜGGETLENSÉGI PÁRT KETTÉSZAKADÁSA ÉS A KOALÍCIÓ FELBOMLÁSA (1909) 637 volt kénytelen a csorba fegyvert félretenni. Épp erre a múltra, annak tapasztalataira gondolva, vissza kell riadniok a nyílt konfliktusoktól azoknak, akikben a felelősségérzet a nemzettel szemben erősebb, mint a jelszavak és programok bálványimádása."7 7 Ezekben a napokban ugrásszerűen megnőtt a Nemzeti Társaskör taglétszáma, s egyre elevenebb politikai viták színhelyévé, a régi szabadelvűek csoportosulásának központjává vált. Tiszáék 1910 január közepén már elérkezettnek látták az időt az új. nyíltan s tisztán a Nemzeti Társaskörből álló kormány megalakulására. Lukács ezért, amikor 1910 január 10-iki királyi kihallgatásán jelentést tett Ferenc Józsefnek a magyarországi politikai helyzetről, lemondott megbízásáról, s a bécsi uralkodó körökben járatos, feltétlenül dinasztiahű, a Nemzeti Társaskör egyik vezetőjét, Khuen-Héderváry grófot ajánlotta a miniszterelnöki tisztségre. A Függetlenségi és 48-as Párt az 1910 júniusi választások előtti időszakban7 8 Л Nemzeti Társaskör tagjaiból 1910. január 17-én alakult meg a király s az osztrák uralkodó körök teljes támogatását élvező Khuen-Hédervárykormány, majd a régi szabadelvűek 1910 februárjában életre hívták a Nemzeti Munkapártot. Az új kormány s a párt elsősorban az uralkodó osztályok súlyos belpolitikai válságának megszüntetésével a dualizmus válságát akarta feloldani. A régi szabadelvűeket e törekvésükben segítették a kooperáló pártok is. Az uralkodó osztályoknak a tömegmozgalmaktól való félelme, a háború közeledése eredményezte, hogy 1910 körül, bár nem tűntek el, de tovább csökkentek az agrár—merkantil ellentétek. A munkapárt megalakulása ezért nem egyszerűen a Szabadelvű Párt feltámadását jelenti. A kormányban és a pártban a gazdasági fejlődés hatására megerősödő finánctőkéé volt a vezető szerep. A Nemzeti Munkapárt finánctőkés s a vele szoros kapcsolatban álló nagybirtokos vezető körei azonban részben a várható háború, részben a koalíció felbomlásának következményeként a társadalmi polarizáció előrehaladása, illetve várható meggyorsulása miatt az agráriusok igényeit is határozottabban védték. Az agráriusok ugyanakkor támogatták az uralkodó osztályok új, az eddigieknél szélesebb összefogásán fáradozó Nemzeti Munkapártot. A párt soraiban, vagy annak lojális ellenzékében a választási hadjárat megindulása után ott találjuk már a Szabadelvű Párttal a XX. század első éveiben —az agrár—merkantil ellentétek kiéleződésének időszakában — szembenálló agráriusokat is. A monopolizált agrárvámok bevezetésével megszűnt a régi szembenállás legfőbb gazdsági oka. Látták az agráriusok, hogy a Monarchia fenntartása az ő legfontosabb érdekük is. A világháború kirobbanásakor azután kisebb jelentőségű ellentéteiket is félreteszik s teljes egyetértésben harcolnak azért a politikáért, amelyeta Munkapárt már 1910-ben tervbevett, maj d megvalósításán munkálkodott. A Nemzeti Munkapárt bázisát erősítette a középbirokosok, a dzsentri és az 1905-ben még „nemzeti ellenállást" játszó tisztiviselői kar jelentős része is. 77 Az TJjság, 1910. jan. 1. 78 Nom térünk itt ki a Khuen-Hódorváry-kormány megalakulása s az 1910 júniusi választások közötti időszak eseményeinek részletes ismertetésére, mert csak a fővonalak, elsősorban a Függetlenségi és 48-as Párt jellemzése a célunk.
