Századok – 1961
Tanulmányok - Pölöskei Ferenc: A függetlenségi párt kettészakadása és a koalíció felbomlása (1909) 614
PÜLÜSKEI FERENC A magyar uralkodó osztályok tapasztalták már, hogy a kiegyezés feszegetése széles néprétegeket mozgat meg és érezték, hogy ez a Monarchia felbomlásához, a dualizmus gazdasági, társadalmi és politikai renszerének megszüntetéséhez is vezethet, s mindez számukra beláthatatlan következményekkel járhat. így születhetett meg 1910 első felében a Nemzeti Munkapárt, Andrássy pártonkívüli csoportja, a Néppárt és az Apponyi és Kossuth Ferenc vezetése alatti függetlenségi pártnak a Nemzeti Munkapárt vezetését jelentő választási szövetsége, amely a Függetlenségi és 48-as Párt ellen irányult. A magyar uralkodó osztályok 1910-os összefogása idején kezdődött meg a Justh-párt, a szociáldemokrata párt és a burzsoá nemzetiségi pártok egymáshoz való közeledése. A koalíció bomlásával, majd széthullásával s a Nemzeti Munkapárt megalakulásával összefüggő társadalmi mozgás tehát nemcsak az uralkodó osztályok szövetségének megerősödését eredményezte, hanem az e szövetséggel szembenálló társadalmi erők balratolódásának s egymásratalálásának kiinduló pontját is jelentette. A függetlenségi párt 1909-es kettészakadásának s Justh Gyula bátor, a párt jobbszárnyával szemberforduló tevékenységének azért nagy a történelmi jelentősége, mert a pártban levő közép- és kispolgárságot s a vele szoros kapcsolatban álló, főleg vidéki értelmiséget feloldotta a nagybirtokos vezetés befolyása, irányítása alól. Ez tette Justhot „egy bomló korszak bomlasztójává" és hősévé.79 „A nagy magyar kemény és tiszta ember"-t ezért tisztelte a korszak nagy magyar forradalmár költője, Ady Endre.8 0 A függetlenségi párt bomlásával, majd kettészakadásával csökkent a társadalomban a közjogi harc súlya, és' ezzel párthuzamosan, fokozatosan a társadalmi kérdések kerültek előtérbe, ami segítette a frontok tisztázódását. A közjogi kérdés háttérbeszorulása segítette az uralkodó osztályokkal szembenálló társadalmi erők szorosabb együttműködésének kialakulását is. A koalíció programárulásával, bázisának csökkenésével lehullott az a közös „48-as" lepel, amely idáig a különböző, gyakran egymással homlokegyenest ellentétes érdekű társadalmi rétegeket s a különböző szemléletű politikai irányzatokat maga alá rejtette. Ez a változás adta meg a talaját a demokratikus erők tömörülésének, ezután kerültek élesebben szembe egymással a reakció és a demokrácia erői. Amíg a korábbi időszakokban a magyar parlamenti élet ütközőpontjai a közjogi kérdések voltak, a koalíció bomlása után az ellentétek csomópontjaivá egyre inkább a társadalmi kérdések váltak. Ez a körülmény, valamint a háború közeledése s a nagybirtokos—nagytőkés szövetség ennek előkészítését szolgáló belpolitikája gyorsította a demokratikus forradalom érlelődését. Ezért nagy a jelentősége a Justh-párt egyes demokratikus programpontjainak s annak a törekvésének, hogy tömörítse az agrár—merkantil szövetséggel szembenálló vagy szembefordítható társadalmi rétegeket. Ebből a talajból, Justhéknak ezekből a törekvéseiből sarjadt, és a későbbi kül- és belpolitikai események hatása alapján formálódott Ivárolyiék politikai koncepciója. Károlyi Mihály — aki fokozatosan egyre közelebb került Justhékhoz — már a világháború előtt felismerte a német szövetségben rejlő veszélyeket, s ehhez Justhék 1910-es fordulata adta meg az alapindítékot. A társadalmi kérdésekben megnyilvánuló, 79 A Justh Gyulának ajánlott, „Vendégség Bottyán vezérnél" c. vers dedikáeiójából. Ady Endre összes versei. Bpest, Athenaeum é. n. 80 A. A. L. J. cs. 1. Justh Gyula halálának hírére Ady Endre 1917. okt. 10-én kelt távirata szövegéből.
