Századok – 1961
Tanulmányok - Pölöskei Ferenc: A függetlenségi párt kettészakadása és a koalíció felbomlása (1909) 614
A FÜGGETLENSÉGI PÁRT KETTÉSZAKADÁSA ÉS A KOALÍCIÓ FELBOMLÁSA (1909) 629 s nem ragaszkodik feltétlenül az önálló bank 191 l-es felállításához, hanem a megvalósítható katonai reformok követelésének síkjára lép. Ugrón ezután a 48-as elvek feladásával vádolta Kossuthot, mert szerinte a 48-as programot az önálló bankra redukálta, majd hibáztatta, hogy az irreális alapon álló Justhékkal tart, feladta a hadseregreformért folytatott harcot, ami pedig már eredményekkel kecsegtetett. Mindezzel csalogatta is a kooperáció gondolatának teljes és feltételnélküli elfogadásához. ,,A 48-as függetlenségi párt programját nem szorítom csupán közgazdasági részre — írja Ugrón —, mert egyik a másik nélkül nem valósítható meg. A régi programot most <4 nem hagyom, egészében fenntartom, érte tovább küzdök, miként ezt 1906 előtt is tettem. Ez okból a vezetésed alatt álló pártból kilépek."4S Ugrón 48-assága minden 48-as haladó gazdasági, társadalmi tartalmat nélkülöző jelszóvá vált, s programja az uralkodó osztályok magyar szupremáciát féltő, nyiltan 67-es csoportjainak célkitűzéseivel azonosult. Ugrón a függetlenségi pártból való kilépése után a kooperáció nyílt híve lett. A megoldás útja című cikkében írja: ,,A 48-iki alkotmányból és elvekből tett koncessziók képezik a 67-es alkotmányt, amiből csak koncessziók útján lehet a 48-as intézmények magaslatára fejlődni újból."46 1909 októberében már a készfizetések felvételének hasznosságáról, előnyeiről és a katonai reformok előtérbe állításáról cikkezett. A magyar vezényszó és szolgálati nyelvért vívott harcot úgy tüntette fel, mint a nemzeti politika legfontosabb részét. Kossuth Ferenc, részben Ugrón fellépésének hatására, részben azért, mert látta a függetlenségi párt kormányrajutásának nehézségeit, 1909. október 15-én megígérte Andrássynak és Apponyinak, hogy támogatna egy, az Alkotmánypárthoz közelálló Wlassics Gyula vezetésével megalakuló „tárgyalási minisztériumot".4 7 Ugyanakkor sikerült rábírnia Juthékat arra, hogy október 18-án ne tűzzék a parlament napirendjére a bankbizottság jelentését. Az osztrák keresztényszocialista párt ennek ellenére október 18-án > a magyar nemzeti követelések ellen nagy népgyűléseket, tüntetéseket ren -i dezett. E gyűlések előre elkészített határozataiból kitűnik, hogy a keresztényszocialisták nemcsak a függetlenségi párt, hanem a kooperációsok nemzeti jelszavai ellen i» tiltakoztak. Lueger, a keresztényszocialisták vezetője az egyik népgyűlésen a koalíció paktumot eláruló tevékenységéről beszélt, és egységes fellépést követelt az osztrák uralkodó osztályok részéről az ,,összmonarehiára veszélyes" magyar közjogi törekvésekkel szemben. Ilyen körülmények között 1909. október 20-án került sor Bécsben a magyar minisztertanács értekezletére. Itt a király felszólította a minisz-I tereket, hogy ,,a politikai helyzet megoldásának lehetőségére nézve nézeteiket" adják elő, majd kifejtette azt, hogy az elhatározást fenntartja magának. 1 Végül kérte a minisztereket, hogy maradjanak a helyükön s ,,a kibontakozást illetőleg maguk között folytassanak tárgyalásokat".48 A kormány tagjainak a véleménye megegyezett abban, hogy akár a többség, akár a kisebbség alakít kormányt, ennek a fő feladata ,,a magyar faj hegemóniájának" megerősítése legyen. Kossuth Ferenc ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy a választói törvény megalkotásánál is ez legyen a vezéreszme. Kifejezte ezután 45 Magyar Nemzet, 1909. okt. 1.4. 46 Magyar Nemzet, 1909. okt. 20. 47 Magyar Nemzet, 1909. okt. 16. 48 O. L. M. T. jkv. 1909. okt. 20.
