Századok – 1961
Tanulmányok - Pölöskei Ferenc: A függetlenségi párt kettészakadása és a koalíció felbomlása (1909) 614
A FÜGGETLENSÉGI PÁRT KETTÉSZAKADÁSA ÉS A KOALÍCIÓ FELBOMLÁSA (1909) A magyar uralkodó osztályoknak a polgári forradalom felemás lezárásával, valamint az imperializmus megjelenésével és kifejlődésével összefüggő egyre éleződő ellentétei 1905-ben kormányzati válsággá értek. Az 1905-ös januári választásokon az 1904 végén koalícióban tömörült, függetlenségi és demokratikus jelszavakat — önálló vámterületet, nemzeti hadsereget, általános választójogot stb. — hangoztató ellenzéki pártszövetség győzött a három évtizede hatalmon levő Szabadelvű Párt felett. A koalíciót a függetlenségi párt, Alkotmánypárt, a Néppárt, a Bánffy-féle új párt és a Vázsonyi Vilmos képviselte polgári demokraták alkották. A Szabadelvű Párt a finánctőkések és a velük szoros gazdasági és politikai kapcsolatban álló nagybirtokosok pártja volt. A koalíció, különösen a függetlenségi párt osztályösszetétele azonban vegyes képet mutat. A n agyő lib profitért s pozíciókért küzdő ellenzéki nagybirtokosok mellett itt találjuk a középbirtokosok, a dzsentri jelentős részét, valamint a párt jelszavait magáénak valló közép- és kispolgárságot és a birtokos parasztság is a függetlenségi párt tömegbázisát erősítette. A koalíció választási győzelme az uralkodó osztályok ellentéteinek kiéleződését, a dualizmus válságának elmélyülését mutatja. A bonyolult politikai viszonyokat bizonyítja, hogy nemcsak a koalíciós pártokat és a mögéjük tömörült társadalmi rétegeket választották el komoly érdekellentétek a finánctőkés s a vele szövetséges nagybirtokos csoportot képviselő Szabadelvű Párttól, hanem a koalícióban helyet foglaló különböző társadalmi rétegeket is jelentős gazdasági és politikai érdekellentétek választották el egymástól. A koalíció vezető pártjában, a függetlenségi pártban egyre nagyobb szerepet kaptak a nagybirtokosok, akiknek lényeges érdekellentéteik voltak azokkal a paraszti, közép- és kisburzsoá rétegekkel, amelyek ugyancsak a függetlenségi pártban tömörültek. A közép- és kisburzsoáziának például feltétlenül érdeke lett volna a koalíció programjában szereplő önálló vámterület s a szélesebb választójog megvalósítása. A nagybirtokosoknak viszont a közös vámterület és ezzel a biztos ausztriai mezőgazdasági piac kedvezett inkább, politikai hatalmukat pedig elsősorban a finánctőkével szemben akarták növelni, de változatlanul kívánták hagyni a néptömegek politikai jogfosztottságát. A koalícióban meglevő belső ellentétek azonban egyelőre háttérben maradtak. Ezek csak a koalíció 1906-os kormányrakerülése után erősödtek meg. A parasztság, a kis- és középburzsoázia, valamint a nagybirokosok koalícióhoz csatlakozó csoportja 1905-ben a Szabadelvű Párttal szemben még egységesen lépett fel. Ez volt az 1905-ös januári választások eredményének egyik oka. A koalíció győzelméhez azonban hozzájárult az is, hogy nemzeti s demokratikus választási jelszavai miatt, a Szabadelvű Párttal szemben, a néptömegek is támogatták,
