Századok – 1961
Tanulmányok - Kiss József: A tőkés agrárfejlődés foka és néhány vonása Szolnok megyében a millennium évtizedében (I. rész) 581
A TŐKÉS AGRÁRFEJLŐDÉS FOKA ÉS NÉHÁNY VONÁSA SZOLNOK .MEGYÉBEN 607 Amíg tehát Szolnok megyében a száz önálló birtokosra és bérlőre jutó mezőgazdasági munkások arányszáma 61,76 %-os óriási arányú emelkedést mutat tíz esztendő leforgása alatt, Békés megyei átlagban csak 35,66 %-os, országos átlagban pedig mindössze 17,68%-os emelkedést mutatnak ki az egykorú statisztikák.3 6 A dolgozóparaszti birtokok rohamos tönkretételével, illetve a mezőgazdasági bérmunkások tömegeinek elmozdításával a viszonylag olcsó munkaerő s végül a gépi technika viszonylagos fejlettsége is a tőkeerős közép- és nagybirtokon, valamint a jászkun gazdagparaszti földbirtokon vált jelentős tényezővé a tőkekoncentráció folyamatában. A mezőgazdasági bérmunkások nagyarányú felhalmozása mellett a mezőgazgasági cselédek is nagy számban álltak rendelkezésre nemcsak a földesúri nagy- és középbirtokos gazdaságokban, hanem a gazdagparaszti gazdaságokban is. A városlakó, de tanyai gazdaságát felesbérlővel, tanyásbéressel vagy részes-földművessel műveltető jászkun gazdagparaszt is jelentős számú gazdasági cselédet alkalmazott. Ezért lehetséges az, hogy Szolnok megyében a száz önálló birtokosra és bérlőre eső gazdasági cselédek arányszáma a maga 45—46-os arányszámával jóval túlhaladta a 32—33-as országos arányszámokat, és semmivel sem maradt el a latifundiumos Dunántúl megfelelő arányszámaitól.37 Sőt éppen az a jellemző, hogy a jászkun középbirtokos és gazdagparaszti gazdaságok mind a városi vagy falusi háztáji gazdaságban, mind a tanyai gazdaságokban viszonylag több gazdasági cselédet alkalmaztak, mint a bérmunkásokat alkalmazó s a lassan, de mégis viszonylag erőteljesebben gépesített nagyüzemű nagybirtok és a tőkés bérlet.38 Pl. a jászsági felső járáshoz tartozó Jászárokszálláson Pethes Mihály 311 holdas birtokán 14 cseléd dolgozott, e gazdaság minden 22 holdjára jutott egy-egy gazdasági cseléd. Ugyanakkor a jászsági alsó járásban báró Kohner Zsigmond nagybirtokos és tőkés bérlő besenyszögi 12 580 kat. holdas birtokán csak 314 cseléd dolgozott, s a gazdaság minden 40 holdjára jutott egy-egy gazdasági cseléd. A Nagykunság északi részében, az 1895-ben létesült Abádszalók községben Bőcz Bertalan 365 holdas gazdaságában 19 szerződött gazdasági cseléd állott alkalmazásban, e gazdaság minden 19 holdjára jutott egy-egy cseléd. A száz holdon aluli gazdagparaszti gazdaságokban csupán szóbeli szerződés alapján alkalmazták a gazdasági cselédek tömegeit, s így még nagyobb lehetőség kínálkozott az elszegődött agrárproletariátus munkaerejének fokozottabb kirablására. A tagosítatlan parcella- és a tanyarendszer sok tekintetben rámutat a korabeli jászkun szegényparaszti nyomorúság legkézzelfoghatóbb tényezőire is. Ugyanis a jászkunsági parasztgazdaságok döntő többsége a birtokelaprózódás miatt tagosítatlanul, a város vagy a járás különböző határrészeiben szétszórtan feküdt. Ezeknek puszta megközelítése is több órát, fél éjszakát vagy fél munkanapot is igénybevett naponta, s így rengeteg munkaidő és igásfuvar kárbaveszett. Ezt a kárbaveszett munkaidőt és munkaerőt sem a cselédnek, sem a tanyásbéresnek, sem a részes földművesnek, sem a napszámosnak nem fizették meg a gazdagparaszti munkáltatók. Nyilvánvaló tehát, hogy a szegényparasztság munkaidejének kisajátí-36 Vő. Magyar Statisztikai Közlemények. Bpest, 1900. 27. köt. 218-219. 1. anyagát. 37 Vö. Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat, 27. köt. 218 — 219. 1. megfelelő adatait. 38 Vö. Mérei Gyula : Adalékok a mezőgazdaság kapitalista fejlődéséhez. Századok, 1950, 285. 1.
