Századok – 1961

Tanulmányok - Kiss József: A tőkés agrárfejlődés foka és néhány vonása Szolnok megyében a millennium évtizedében (I. rész) 581

•600 KISS JÓZSEF Ezzel szemben a Békés megyei agrárfejlődés adatai a művelési ágak átcsoportosításának egészen más jellegű fejlődési arányát mutatják: Művelési ágak 1890-ben 1900-ban Növekedés Fogyás Művelési ágak hektár hektár 1. Szántóföld 2. Kert 3. Rét 4. Szőlő ö. Legelő 6. Erdő 7. Nádas 8. Terméketlen 250 124 1 819 26 226 3 555 56 391 6 206 2 621 17 625 254 365 1 939 25 363 3 61S 52 037 6 241 2 594 20 886 4 241 120 63 35 3 261 863 4 354 27 összesen: 364 567 367 043 7 720 5 244 A Békés megyei szántóföld területének gyarapodása feltehetően ugyancsak a legelőterületek feltörése útján következett be, de amíg itt ez a folyamat a nagybirtok gazdasági hatalmát növelte közvetlenül, Szolnok megyében ugyanakkor a redemptus övezetek tőkés agrárfejlődésének amerikai utas jellegét tükrözi, tehát a közép- és a kisbirtok gazdasági fellendülésének viszonylagos növekedését jelentette. Az egyre erősödő föld követelésektől és a demokratikus agrármozgalmaktól megrettent redemptus közbirtokossági virilisták kénytelenek voltak beleegyezni a közbirtokossági rét- és legelőterületek felosztásába. Egy évtizeddel korábban még hallani sem akartak a legelőterületek feltöréséről, s olyan határozatokat hoztak a közgyűléseken, hogy aki felvetné a legelőfeltörés és — ami ezzel természetesen együtt jár — a legelőfelosztás ügyét, azt kizárják a közbirtokossági tagok sorából. Ennek ellenére a millennium évtizedében a közlegelők nagy részét felszántották, s a századforduló utáni esztendőben már csak a kisújszállási és a nagykunmadarasi közlegelők maradtak meg felszántatlanul, s azokon továbbra is a hagyományos pusztai rideg állattenyésztés folyt. A szántóterületnek ezt a nagymérvű megnövekedését, illetve a művelési ágak átcsoportosításának ezt az erőteljes folyamatát és ennek arányait tükrözik az alábbi kimutatások is: A szántóföld, a kert és a szőlőterület növekedése Szolnok megyében 1880-ben 326 697 hektár = 571 719,75 kat. hold terület, 1900-ban 381 292 „ = 667 261,00 „ Növekedés 54 595 „ = 95 541,25 „ „ „ = 16,71 %-os. Békés megyében 1860-ben 255 482 hektár = 447 093,50 kat. hold terület, 1900-ban 263 292 „ = 460 761,00 „ Növekedés 7 810 „ = 13 667,50 „ ,, ,, = 3,05 %-os. Országos átlagban 1890-ben 12 356 283 hektár = 21 683495,25 kat. hold terület, 1900-ban 12 728 138 „ = 22 274 241,50 „ „ Növekedés 371 855 ,, = 650 746,25 „ ,, „ = 3,01 %-os.