Századok – 1961

Tanulmányok - Kiss József: A tőkés agrárfejlődés foka és néhány vonása Szolnok megyében a millennium évtizedében (I. rész) 581

•584 KISS JÓZSEF lárdította meg. Ugyanakkor a jászkunsági redemptus övezetekben, ahol a redemptionális birtokmegoszlás jellege, a szabad paraszti fejlődés viszonylagos lehetősége, a magasabb népsűrűség, a népes jászkun városok, nagyközségek, községek határában kiépült tanyarendszer, a virágzó állattenyésztés s általában a termelőerők fejlődésének üteme a farmer-típusú gazdálkodás termelési feltételeinek gyarapítását szükségszerűen követelte; megfelelő technikai felszerelés, gépesítés, tőke, fejlettebb ipar és piac hiányában igen lassú ütemben gyarapodtak az amerikai utas tőkés agrárfejlődés gazdasági feltételei. Ilyen körülmények között a megye agrárkapitalista fejlődésének az élére hamarosan a megye tengelyében húzódó nagybirtokos övezet került, a megye gazdasági, politikai és közigazgatási életét a nagybirtokos, a tőkés bérlő és a banktőkés rétegek irányították. 1898-ban a megye száz legtöbb adót fizető törvényhatósági bizottsági tagjai sorába már csak 21-en kerültek be a jászkun övezetek virilistái közül, 79-en pedig a nagybirtokos övezetből. Az előbbiek javarésze sem a földbirtok alapján, hanem az ügyvédi, mérnöki, orvosi és gyógyszerészi oklevél birtokában kétszeresen számított adóösszeg alapján került be a megyei virilisták sorába.3 A jászkun középbirtokos, gazdagparaszt és értelmiségi vezetőrétegek évtizedeken át sehogyan sem tudtak beletörődni gazdasági-politikai vezetőszerepük rendkívül gyors ütemű csökkentésébe és az egykor kiváltságos jászkun övezetek tőkés fejlődésének rendkívül feltűnő korlátozásába. A megye nagybirtokos, tőkés bérlő és banktőkés virilistáival szemben folytatott politikai harcuk során évszázados közjogi kiváltságokra, a „szabad jászkun" redemptus előjogokra, sőt függetlenségi jelszavakra hivatkozva pert indítottak a Monarchia államkincstára ellen, s követelték az 1745-ben saját erejükből kifizetett 575 000 rhénes forint redemptionális summa visszafizetését. A birtokperek áradatát indították meg a redemptus közbirtokossági földek felosztása, a törvényhatóság területének rendezése, a hírhedt jászkun telepítések, a tagosítások és az arányosítások során őket ért sérelmek miatt. 4 Követelték az önálló törvényhatósági jog visszaadását, az önálló jász, sőt önálló nagykun megye létrehozását. S amikor 1885-ben a jászberényi és a karcagi törvényszékeket Szolnokra költöztették, s ezzel a régi Jászkun Hármas Kerületek közjogi hatáskörét végleg felszámolták, elkeseredett harc kezdődött e régi kerületi törvényszékeknek visszahelyezéséért. A redemptus övezetek virilistái évtizedeken át meddő harcot folytattak a Heves—Jászapáti—Jászberény— Sülysáp vasútvonal megépítéséért, ami lehetővé tehette volna az egész Jászság gabonatermésének koncentrációját. „Ha mi a Jászberényből Sülysápig építendő vasutat technikailag úgy létesítjük, hogy azon a vasúti kocsik átszállás nélkül közlekedhetnek, Jászberény Budapestnek éléstára lehet, kisparasztságunk átmehetne a kerti művelésre ... a tejgazdaság meghonosí-3 Szolnoki Állami Levéltár. Szolnok megyei alispáni iratok, 1898. I. —1386/1898. Szolnok megye legtöbb adót fizető bizottsági tagjainak névjegyzéke az 1898. évre. 4 Az egykori Jászkun Hármas Kerületek területi arányaira: Bathó Mór : Népszámlálás a Jászkun Hármas Kerületekben. Jászberény, 1873. A redemptionális perrel kapcsolatban: a JÄezkun Kerületek közgyűlési jegyzőkönyve, 1868, továbbá Jászberény város képviselőtestületének közgyűlési jegyzőkönyve, 1868 május. A redemptionális per második szakaszával kapcsolatban: Redemptionális iratok, fasc. I—II. Szolnoki Állami Levéltár. Vö. még: Nagy Lajos : Óriási per a Jászkunságból a m. kir. kincstár ellen. Karczag, 1879. A tagosítási és arányosítási perekről: Gutliy Benő : A jászkun ősredemptionak 1655. évtől a jelenkorig kiterjedő ismertetése. Bpest, 1898. >