Századok – 1961
Tanulmányok - Perjés Géza: A „metodizmus” és a Zrínyi–Montecuccoli-vita (I. rész) 507
A „METO DIZMUS" ÉS A ZRÍNYI—MONTECUCCOLI VITA 529 háború előkészítésének, legfelső vezetésének, a rendelkezésre álló erőforrások legalkalmasabb felhasználásának politikai és katonai vonatkozásai sűrűsödnek össze, és a hadműveleti vezetés művészete, mely a hadjáratok vezetésének, a szorosan vett katonai műveleteknek a tudománya.3 3 A stratégiában nem hozott Montecuccoli újat, addig ismeretlent, valamilyen iij hadművészeti rendszert. Műveiben a kor stratégiáját írja le, annak gyakorlatától semmiben sem tér el. Azonban ezt oly szakértelemmel, filozófiai mélységgel, elvi rendszerességgel, de egyben gyakorlati érzékkel teszi, hogy művei méltán tartoznak a hadtudomány nagy alkotásai közé. Stratégiai nézeteit legbővebben az 1639—1642-ben írt Trattato della Guerra-ban fejti ki.34 Ennek 1. és 3. könyve a magasabb stratégia kérdéseit, míg 2. könyve a hadműveleti művészet kérdéseit tárgyalja. Az 1. könyv a háború és a politika összefüggéseivel, a háború fajaival, előkészítésével, a kiegészítéssel és a mozgósítással foglalkozik. A 3. könyv címe: ,,A háború befejezése". Ebben a békekötésről, a hadsereg leszereléséről és elbocsátásáról, valamint a háború alatt tett hódítások megtartásáról ír. Érdekes, hogy milyen részletesen feglalkozik az „igazságos háború" kérdésével. A bevezetőben meglehetősen cinikusan írja, hogy „bármi legyen is a háború oka, az igazság ragyogó fehérjével festik be". A végén azonban felülemelkedik korának álszent politikai gyakorlatán és ezt írja: „Igazságos cél az, melynek oka nem a bosszú, sem a dicsőség-, vagy uralomvágy, hanem a nyugalom szeretete és a védekezés. . . a békéért viselünk háborút, s hogy örülhessünk a békének, el kell viselnünk a háború nehézségeit."35 Részletesen foglalkozik a háború előkészítésével, tehát azokkal a rendszabályokkal, melyek egyformán tartoznak a politikához és a hadvezetéshez. Nem szabad elhamarkodni a háborút, mert „könnyű azt elkezdeni, de igen nehéz befejezni".3 6 A háború megkezdése előtt józanul kell mérlegelni a körülményeket, mai szaknyelven helyzetmegítélést kell végezni, mely terjedjen ki: a saját és ellenséges erőkre, a földrajzi viszonyokra és az anyagi szükségletekre. Számolva kora szellemével, felteszi a kérdést: mennyire támaszkodhatik a hadvezér jóslatokra, álmokra, horoszkópokra? Mindezt jó figyelembe venni — mondja —, mivel „az Isten szereti a jövendő dolgokat ilyen formában tudtunkra adni . . . azonban . . . aki okosan és a körülményeknek megfelelően cselekszik, annál a siker sem fog elmaradni".3 7 Igen nagy fontosságot tulajdonít a háború morális előkészítésének, a háborús propagandának, a lélektani háborúnak. Igen részletesen foglalkozik a háború anyagi előkészítésével: a hadműveletek megkezdésekor minden szükséges anyag álljon rendelkezésre, mivel „a hadműveletek folyamán a fegyverkezés kényelmetlen, elkésik, eset- • leg már teljesen lehetetlen".38 A 2. könyv a hadműveleti vezetés kérdéseit tárgyalja. Ha védelemre kényszerülünk, arra kell törekedni, hogy az ellenség erejét a lehető legkisebb áldozat és kockázat árán őröljük fel. Ilyenkor sűrűn kell alkalmazni kisebb osztagokat, un. „repülő táborokat", melyek állandó rajtaütésekkel, csípdesés-33 A stratégia modern értelmezésére nézve: Razin : A hadművészet története. HK. 1956. 3 — 4. sz. 46-47. 1.; Liddel Hart : Strategy. New-York, 1954. 335 — 336. 1. 34 Német fordítását közli Veltzé : Ausgewählte Schriften. 1. köt. 35 Uo. 25. 1. 36 Uo. 51. 1. 3' Uo. 53. 1. 38 Uo. 73. 1.
