Századok – 1961
Tanulmányok - Székely György: A Dózsa-parasztháború ideológiájához 473
A DÓZSA-PARASZTIIÁBŐRŰ IDEOLÓGIÁJÁHOZ 503 lasztottság hite élhetett a késői cseh huszitizmusban is, amely a magyar eseményeket befolyásolja.11 1 Nem lehet véletlen, hogy Münzer Tamás éppen prágai tevékenysége során állítja szembe a „kiválasztottakat" (auserwelten) a gonoszokkal. A parasztháború idején ilyen kiválasztottságtannak felel meg Münzernél az istennel való szövetség hite, Luther fogalmazása szerint a felkelő parasztok isten népének tartása (populus Dei, das volck Gottes) a felkelésre hívás során.112 Ilyen érvelésének magva előkészített talajba hullott. A kor felkelő parasztjai közt már sok országban élt a szabadság eszméje és jelszava. Hiszen már az írni-olvasni nem tudó svájci politikus, a misztikus remete Klaus testvér (meghalt 1487) is az elnyomatástól fenyegetett kantonokat szabadságuk és a haza megvédésére bátorította.113 Még inkább ebben a fogalomban összpontosultak az antifeudális törekvések. Ezért írhatták — 1522-i kép tanúsága szerint — forradalmár német parasztok rohamzászlójukra a Szabadság! (Fryheit) jelszavát.11 4 A svájci parasztok is belevitték gazdasági és társadalmi követeléseiket a szabadság fogalmába. Ilyen értelemben írt Valentin Tschudi, az 1521 — 33. évek svájci krónikása is a „szabadság édességéről", ami a parasztokat izgatta, csalogatta.11 5 A magyar uralkodó osztály is világosan látta, hogy a parasztháború célja a feudális osztályrend megdöntése, a feudális kizsákmányolás megszüntetése. A legtömörebben ezt a felismerést II. Ulászló király fogalmaztatta meg Balbi Jeromossal 1514. július 3-án a pápához intézett levelében: parasztok (rusticana plebs), csordások, kecskepásztorok és más nyájőrzők (bubulcorum, caprariorumque, et id generis pastorum) csapata mind azt hajtogatta, mindennek az a célja, hogy szolgaságból szabadságba (a seruitute in libertatem) jussanak.116 Ez megfelelt a ceglédi beszéd szavainak is, hogy a felkelők ne szalasszák el ezt az alkalmat, hogy kiküzdjék szabadságukat, hogy harcukkal ,,szabadságukat és jogaikat akarják helyreállítani" („vindicandi vos in libertatem"; „qui libertatem et iura sua sibi restitui postulant"), hogy Brutusnál is Dózsa a néphez szólva így buzdította a felkelőket: „Magyarok! Immár jobb reményre, hozzátok, származástokhoz méltó dolgokra bátorodjatok; egyszer valahára fegyverrel követeljétek vissza a szabadságot. . ,"117 A királyhoz hasonlóan fejezte ki a parasztok céljait Betinus is június közepén írott levelében. Szerinte a parasztok csak az iga lerázását, a szabadság kinyilvánítását, kivívását akarták, s hogy erre összegyűlhessenek. Kívánták sérelmeik megbosszulását, határozataik érvényrejuttatását.118 111 Az 1514. évi kereszteshadjárat kétoldalú cseh összefüggésére ld. Székely Oy. : A török hódítók elleni védelem ügye . . . 120—121. 1. ós A huszitizmus és a magyar nép, 589. 1. 112 M. M. Szmirin : i. m. 76 — 77. 1.; Max Steinmetz : Zur Entstehung der Müntzer-Legende, 48, 53, 54. 1. 113 „Sollte man Euch aber unterdrücken wollen, alsdann streitet tapfer für Euere Freiheit und Euer Vaterland." Iso Müller : Von der Völkerwanderung . . . 251. 1. 114 A zászlós, kardos parasztot ábrázoló képet közölte Márki : Dósa, 135. 1.; Engels ,,Bauernkrieg"-jének 1940. évi moszkvai kiadása; Josef Macek : Z revolucní minulosti nómeckého lidu (Praha, 1955) borítólapja és 52. 1.; M. M. Szmirin—stb.: Vszemirnaja Isztorija. Tom. IV. (Moszkva, 1958), 172. 1. 115 „süessi der fryheit"; Oskar Vasella : Bauerntum und Reformation in der Eidgenossenschaft (Historisches Jahrbuch . . . der Görres-Gesellschaft 76. Jahrgang, 1957, München-Freiburg), 59. 1. 116 Fakszimile közlés: Marczali Henrik : i. m. VI. k. 642. és 643. 1. között. 117 Tubero : i. m. 332. 1. Vö. Márki : Dósa, 187. 1. — ,,Iam vobis, Vngari, erigendi sunt animi in spem meliorem, iam ad res dignas vobis, dignas origine exsuscitandi ; aliquando vobis repetenda libertás armis, nobis ereptahinc nobilium hominum iniuria . . ." Brutus : i. m. 358. 1. Magyar fordítása: Garády : i. h. 451. 1. 118 „Hinc est quod Populi isti propterea indignati, nihil aliud expectabant ut