Századok – 1961
Tanulmányok - Wittman Tibor: A flamand posztóipar tőkés lehetőségei a manufaktúra-korszak küszöbén 236
274 WITTMAN TIBOlt Watervlietben: 1—6 bunder 10 7—30 „ 17 összesen 32 (ebből bérleti ennél több vagy vegyes gazdaság 26) (Megjegyzendő, hogy a statisztikában a falusi nemesek is benne foglaltatnak, ők teszik ki a saját földdel rendelkezők egy részét, egyes városi polgárokkal együtt.) Kelet-Flandriában az 5 ha alatti kisbirtok volt túlsúlyban 5 ha-nál Összes kisebb birtokok birtokok 1572-ben 190 296 1571-ben 50 75 1571-ben 60 60 Kieldrecht Meigem Iddergem Nyugat-Flandriában az átlagos birtoknagyság felülmúlta a többi területét, itt 20 ha-nál nagyobb birtokok is voltak, viszont a pauperizálódás is itt öltötte a legnagyobb méretet, annak megfelelően, hogy a feudalizmus bomlása a legelőrehaladottabb volt Flandria -többi tájaihoz képest. A Bruges alatt elterülő Franc falvaiban találhatók a legszegényebb és leggazdagabb parasztok. A forradalmi események küszöbén kiadott rendelkezésekből az olvasható ki, hogy az itteni bérlők igen élénkek voltak, állattenyésztés céljaira a tulajdonosok kárára használták a legelőket.202 Abból a tényből, hogy II. Fülöp 1563-ban engedélyt adott a Franc területen fogyasztott sör évi megadóztatására, a falusi kocsmák jpérletének elterjedtségére lehet következtetni, nem utolsósorban a falusi serfőzés virágzására, mely adómentességet élvezett.20 3 A bérleti díjak beszedésével is több rendelkezésnek kellett foglalkoznia, ami az itteni bérleti rendszer fejlettségére mutat.20 4 Egy későbbi rendelet a kocsmákban kötött adás-vételi szerződések ellen lépett fel.2 -0 5 A Francbeli parasztság erős osztálytagoltságának a következményei jól lemérhotők a forradalmi események idején: egyrészt a forradalmi erők természetes szövetségeséül egy pauperizált parasztság kínálkozik, ugyanakkor a gazdag parasztok ingadozása a politikai vezetésben is érezteti hatását, Franc-ot a megalkuvás gócává avatja. Egyrészt fellépéseket lehet tapasztalni a hűbérbirtokok ellen, így pl. 1570-ben is meg kellett nyugtatni Franc magistratusát, hogy a fief-nek, arrière-fief- nek megvan a maga létjogosultsága, ezt megszüntetni annyit jelentene, mint meggyengíteni a nemességet, elvenni a földesurak igazságos jogait, ami maga után vonná a katonai szolgálat rendjének megbontását is. Nem szabad az egyszerű emberek könnyelműségéhez hasonlóan gondolkozni — 202 Coutume du Franc de Bruges, II. Bruxelles. 1879. 745—746. 1. 1565. szept. 7. (G. van Severen gyűjteménye). Általában vö. P. Deprez: De boeren. Flandria Nostra, I. 203 E. van den Bussehe : Inventaire des archives de L'État à Bruges. 1957, 126. 1. Franc de Bruges. I. N. 746. Archives de la Flandre-Occidentale. N. 32. fasc. 5. Adókivetés a nem Flandriában készített sörre: Ostende levéltára, Octroi 1575. júl. 29. Vö. még Jouret : i. m. II. 59.1. 204 Coutume du Franc de Bruges II. 734—740., 746—750. 1. 1565-bôl. 206 Uo. 28—30. 1. 1580-ból.
