Századok – 1961
Tanulmányok - Wittman Tibor: A flamand posztóipar tőkés lehetőségei a manufaktúra-korszak küszöbén 236
A FLAMAND POSZTŐIPAK, TŐKÉS LEHETŐSÉGEI 273 A bérleti idő 3 — 18 évig terjedhetett, de a legáltalánosabb a 3, 6, 9 éves bérlet volt. Az első a váltógazdaság cseréjének, a második a nagy trágyázásnak, a harmadik pedig a márgázásnak volt a terminusa. A szerződésben a felek pontosan regisztrálták a meglevő felszerelési tárgyakat, melléképületeket stb., és a bérleti idő lejárta után a hiányzó vagy megrongált tárgyakért, fekvőségekért a tulajdonosnak kárpótlás járt. Ugyanígy, ha a bérlő új épületeket stb. épített, azokat elvihette, vagy megfelelő ellenérték fejében ott hagyhatta. A részesbérlet fejlett elemei úgy szövődhettek be a bail à ferme-be, hogy a földesúr egyes esetekben magelőleget vagy felszerelési tárgyat is adott árendába a parasztnak a bérlet idejére. A szerződés előírta, hogy a bérlőnek helyesen kell művelnie a földet, vigyázni a fákra stb. A szerződés megszegése büntetést vont maga után, a bérleti díj befizetésével való késésért sokszor külön büntetéspénz (taux de ban) járt.t°9> -wv^ v. Bizonyos természeti feltótelek, sajátos körülmények, sokszor éppen az áringadozások, ügyesség és szorgalom már kis föld bérlete esetében is hozzásegítették a parasztot, hogy többletmunkájának mind nagyobb hasznát tehesse magáévá. Az állatenyésztés felvirágzása ezt a lehetőséget naggyá növelte, a paraszt az innen származott jövedelmét újabb bérleti, esetleg saját föld szerzésére fordíthatta. A bérlet így jóval túllépett a feudális járadék keretein, és a gazdag parasztság kezében a tőkésedés csíráját alkotta. A gaz dig paraszt bérelte a földesúrtól a közösségi földek (legelők) maradványait Flandriában, őbérelt kocsmát, vajköpülőt stb., ő törekedett saját tulajdonú föld szerzésére, és főként ő kereskedett a paraszti elemek közül. A Gelder által közölt adat jellemző : Waasmunster egyik bérlőjének volt 29 bunder saját földje, 10 bundsrt bérelt, volt 7 tehene, 5 bikája, 2 borjúja, 2 disznaja és 75 birkája, azonkívül bérelt egy vajköpülőt és kereskedett.201 Flandriai viszonyok között a gazdag bérlőparaszt gazdasága nem a tőkés bérlő, hanem a másik út, a szabad parcellagazdaság felé mutatott előre. Egyelőre azonban ez'csak a flamand parasztság kis része számára volt járható, minthogy Angliával szemben itt éppen a nemesség gazdasági passzivitása, járadékos jellege akadályozta a parasztság szabad mozgását. Másrészt a parasztság differenciálódása már olyan fokot ért el, hogy a középrétegek is egyre távolabb estek az említett perspektívától. Ezt jól lehet szemléltetni az ismert Waasmunster példáján. A falu gazdaságai között 228 nem éri el a 4 bunder nagyságot. E földek nem biztosítottak megélhetést egy családnak. 93 gazdaság egészen föld nélkül van, esetleg fél bunderig terjedő csekély földecskék tartoznak hozzájuk. Tehát a falu lakosságának jelentős része pauper. A létet már valahogyan biztosító 4—6 bunderes földek száma 19. Középparasztnak a 7 — 30 bunderes gazdát lehet venni. Ezek száma Waasmunsterben 67, míg ennél módosabb gazdag paraszt mindössze 7 van. A paraszti kategóriák megoszlása Rudderfordban: 0—4 bunder 15 5—15 „ 19 összesen 45 (ebből bérleti vagy vegyes gazdaság 29) 16-30 „ 2 ennél több 9 200 Brants : Essai historique, 156—162. 1. Jouret : Histoire économique de la Belgique I. 205—206.1. Csiztozvonov: i. m. 56—57. 1. Uô : Niderlandszkaja burzs. revol-23—24. 1. Gelder : Nederlandse dorpen, 39. stb. 1. 201 Nederlandse dorpen 64. 1. 4 Századok 1981/2—3.
