Századok – 1961

Tanulmányok - Wittman Tibor: A flamand posztóipar tőkés lehetőségei a manufaktúra-korszak küszöbén 236

A FLAMAND POSZTŐIPAK, TŐKÉS LEHETŐSÉGEI 263 posztócentrumának, Hondschoote-nak az iparpolitikáját is. Ennek fontosságát csak növeli, hogy Bergues, sőt a „jó városok" és más posztós helységek e nagy és legyőzhetetlen riválisa egyben a „nouvelle draperie" helyébe lépő, annak ha­nyatlását végleg megpecsételő könnyűposztóipar (draperie légère), illetve leg­szélesebben elterjedt változatának, a sayetterie-nek egyik legvirágzóbb köz­pontja lett. 4. A sayetterie diadala. Hondschoote A XVI. századi flandriai ipartörténet legnagyobb meglepetése ahhoz a Hondschootehoz fűződik, melyet Granvella bíboros joggaînevêzèïî~ST legszebb flamand mezővárosnak (bourg) a század derekán. Ez a Bergues-Saint-Winoc közelében levő posztóközpont egy időre újra az európai posztóipar élvonalába emelte a flamand draperie-t, termékei nagy nemzetközi keresettségnek örvend­tek. Az a sayetterie, melyet képviselt, nem a „nouvelle draperie"-ből fejlődött ki. A könnyűposztó-gyártás a korábbi századokra nyúlik vissza, de csak a XVI. századtól váltak termékei közszükségleti cikkekké. A könnyűposztó készíté­sére Franciaországban, Angliában, Németországban is átálltak, mindenütt meg­jelent a fustaine, baracan, grograin, mocaye, az ostade és a saye. Főleg ez utóbbi kelme volt a nagy vallon draperie légère és Hondschoote iparának készítménye. Arras, Béthune, Douai, Tournai, Valenciennes, Möns, Roubaix, Tourcoing, Lannoy és a sayetterie központjának tekinthető Lille új termékeikkel elhomá­lyosították a „régi" és az „új" flamand posztóipar hírnevét. Ennek a fellendü­lésnek egy flandriai haszonélvezője, ugyanakkor elősegítője volt a Lille mellett a sayetterie másik központját képező Hondschoote. A hondschootei sayetterie teljes felvirágzását a XVI. század közepére érte el, és ez az emelkedő tendencia — bizonyos megszakítással — a XVII. szá­zad derekáig tartott. A forradalom kitörésének évében, 1566-ban Hondschoote már 96 281 darab posztót adott el, mintegy négyszeresét annak, amit Armenti­èresben készítettek ebben az időben.166 Az itt dolgozó nyilvántartott munkások létszáma elérte a 3—4 ezret, a város lakosainak száma pedig a 18—20 ezret. A gyors fellendülésben szerepet játszottak bizonyos sajátos tényezők, mindenek­előtt az a körülmény, hogy a földesurak befolyása a város felett már korábban is gyenge volt, amikor pedig ezek, a Horn grófok, a forradalom idején elmene­kültek, Hondschoote teljesen önállósult, „franchise" birtokában ,,ville"-nek címezték a felső hatóságok. A bailli joghatóságát, így a posztóipar feletti gyám­kodását is sikerült megszüntetni, az iparpolitika irányítása kizárólag a com­mune, illetve a magistratus kezébe került.167 Mivel a város nem volt katonai támaszpont, és nem laktak benne katonák, igen nagy volt a vonzóereje, a magistratus pedig könnyítésekkel segítette elő a beköltözést. Amint 1559-ben az ypres-iek megállapították, Hondschoote-nak nagymennyiségű olcsó munkaerő állott rendelkezésére, különösen a fonás elvé­geztetésére.16 8 A paraszti háziipar lehetőségeit tehát a város jobban ki tudta használni, mint más helységek. Hasonlóan azt a helyzetet is igen kitűnően tudta kamatoztatni, melyet Anvers a XVI. század első felében a kereskedelem 166 Ooornaert : La draperie-sayetterie d'Hondschoote, Annexes, V. (kiviteli statisztika). 167 Ooornaert : i. m. 34—-35. 1. 168 Uo. 27. 1., a 4. jegyzet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom