Századok – 1961
Történeti irodalom - A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai. Hatodik kötet. A Magyar Tanácsköztársaság (Ism. L. Nagy Zsuzsa) 174
174 TÖRTÉNETI IRODALOM 174 A MAGYAR MUNKÁSMOZGALOM TÖRTÉNETÉNEK VÁLOGATOTT DOKUMENTUMAI HATODIK KÖTET (A—B). A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG 1919. MÁRCIUS 21, —1919. AUGUSZTUS 1. A kötetet összeállította : Gábor Sándorné, Hajdú Tibor, Szabó Gizella A függeléket összeállította : Milei György A bibliográfia Práger Miklós munkája (Budapest. MSzMP KB Párttörténeti Intézete — Kossuth Könyvkiadó. Első rész 1959, 745 1., második rész I960, 786 1.) A hazai munkásmozgalom történetének tudományos igényű feldolgozása, különösen pedig a Magyar Tanácsköztársaság történetének feltárása, történetírásunk egyik legfontosabb feladatává lett. Ennek a polgári történetírás idején elhanyagolt feladatnak a megoldása természetszerűleg kellett együttjárjon az alapvető munkálatok elvégzésével: a források felmérésével, számbavételével. Az a forráspublikáció sorozat, amelyet évekkel ezelőtt indított meg a MSzMP KB Párttörténeti Intézete éppen azt vállalta magára, hogy a munkásmozgalom egyes szakaszainak anyagát feltárja, az alapvető forrásokat közreadja. E munka során az anyagtámasztotta nehézségek leküzdésén túl, e sajátos területen is ki kellett alakítani a legújabbkori forrásközlés módszereit, s tág tér nyílott a forráskritika alkalmazására is. Mindezeken túl számba kell venni azt is, hogy a forráspublikációk — az esetek többségében — átmenetileg feldolgozásokat, összefoglalókat helyettesítettek. E munkálat eddigi legnagyobb eredménye készült el a Magyar Tanácsköztársaság létrejöttének 40. évfordulójára, és jelent meg egymást követő két kötetben, amelyek egyúttal mérföldkövek is, eredményt jelző határok a munkásmozgalom történetének feldolgozásában. Mint ismeretes, a Tanácsköztársaság történetéről ez az első átfogó dokumentumgyűjtemény, olyan helyzetben, amikor a korszakról még csupán részletfeldolgozások s kisebb, csak a pillanatnyi szükségletet kielégítő összefoglalások jelentek meg. Terjedelmét tekintve a 6. kötet kétszerese a megelőző, a polgári demokratikus forradalmat és előzményeit bemutató munkának. A jelen kötetekben összesen 900 dokumentumot kap kézhez az olvasó, amelyeknek túlnyomó többsége a Párttörténeti Intézet Archívumából, a korabeli kiadványokból és sajtóból, kisebb része más hazai ós külföldi (szovjet) levéltárakból, illetve ottani sajtótermékekből való. E kötettől meg kellett követelni, hogy túllépjen kutatómunkánk korábbi gyengéin és hibáin, legjobb eredményeinket tükrözze. A kötethez fűzött előszóból kitűnik, hogy szerkesztői tudatában voltak a feladat, a nehézségek és a felelősség nagyságának. Helyesen jelölték ki azokat a határokat, amelyek megszabták a közlés mikéntjét, hiszen még a megnövelt terjedelem sem lehetett elegendő arra, hogy teljességre törekedjenek. így mindenek előtt a központi szervek, hatóságok anyagának bemutatását tűzték ki célul, s egyéb anyagot elsősorban illusztrációként használtak fel. Figyelembe vették a már korábban, egy-egy kérdésre vonatkozóan közzétett publikációkat is, mint pl. a Magyar Vörös Hadsereg, a Tanácsköztársaság kultúrpolitikája stb., s kerülni igyekeztek a források ismétlését, helyet szorítva így egyéb természetű anyagoknak is. Tartalmilag a legfontosabbnak tartották, ós ezt el is érték: a kötet feltárja a Tanácsköztársaság történelmi jelentőségét, bizonyítja létrejöttének szükségszerűségét, bemutatja összefon ottságát a néppel, népünk hősiességét ós történelem-formáló erejét. ,,Űgy véljük, elengedhetetlenül szükséges volt — folytatja az előszó —, hogy emellett, másodsorban — de csak másodsorban — képet adjunk a forradalom belső problémáiról, nehézségeiről, hibáiról és vereségeiről is." Belelapozva a kötetekbe, azonnal feltűnik a szerkesztés újszerű, eddig — legalább is az előző kötetekhez képest — szokatlan sajátossága: nem tematikai csoportosításban, hanem időrendben adja az iratokat. Ehhez szükségszerűen felállítja a proletárdiktatúra időszakának periodizációját, öt szakaszt állapítva meg: 1. IH. 21 —IV. 15., 2. IV. 16,— —V. 2., 3. V.3.—VI. 11., 4. VI. 12,—VH. 1., 5. VH. ' 2,—VHI. 1. E periódushatárok jól igazodnak a korszak fordulópontjaihoz. Csupán egyetlen akad közöttük, mely az eddigi irodalomhoz képest szokatlan, s ez a június 12-i határ, azaz a párt- és tanácskongresszus, a belső rendszerező munka időszakának kezdete.
