Századok – 1961
Történeti irodalom - Molnár Erik: A jelenkori kapitalizmus néhány gazdasági problémája (Ism. Ránki György) 170
TÖRTÉNETI IRODALOM MÓLNAK BEIK : A JELENKORI KAPITALIZMUS NÉHÁNY GAZDASÁGI PROBLÉMÁJA (Budapest, Kossuth Kiadó. 1959. 477 1.) „Amióta Lenin az »Imperializmusát megírta, a világgazdaság képe alapvetően megváltozott — írja Molnár Erik könyve bevezetőjében —. A marxizmus — leninizmus fontos feladata, hogy megvilágítsa a kapitalizmus újabb fejlődése által felvetett kérdéseket és felfedje a változó látszatok mélyén meghúzódó és működő törvényszerűségeket." A munka idézett bevezető sorai, úgy gondoljuk, híven tükrözik a szerző tudományos felfogását, mellyel korunk bonyolult problémáira a marxizmus szellemében, annak alkotó alkalmazásával kíván választ adni. A modern kapitalizmus fejlődése a második világháború után számos új vagy korábban csak csírájában található jelenséget vetett felszínre. A marxista közgazdasági irodalom a 40-es évek végén, 50-es évek elején az eluralkodó dogmatikus szemlélet következtében nem volt képes az új fejlődési tendenciák átfogó elemzését nyújtani. Az utóbbi években, mint a társadalomtudomány valamennyi területén, a jelenkori kapitalizmus vizsgálata terén is jelentős előrehaladás történt. Összefoglaló munkák azonban mindezideig nem születtek meg. Éppen ezért Molnár Erik közel félezer oldalas hatalmas tényanyagot megmozgató, a marxizmus alkotó alkalmazása nyomán számos új, nem egy esetben merész elméleti tételt felállító munkája nemcsak a magyar, de a nemzetközi marxista közgazdasági irodalom jelentős gazdagodása is. Molnár Erik vizsgálódásait a világ liét legjelentősebb kapitalista országéra — Angliára és az Egyesült Államokra — kolrátozza. A kapitalista világ ipari termelésének 60%-át szolgáltató két ország gazdasági fejlődésének beható elemzésével kíván választ adni a jelenkori kapitalizmus fejlődésének kérdéseire. Ebben a vonatkozásban a két állam utolsó száz éve gazdaságtörténetének feldolgozását nyújt ja. A gazdaságtörténeti kutatás munkájában szerencsésen párosult a közgazdasági vizsgálódásokkal, így a jelen és a múlt szerves összefüggésben mutatkozik, és módot nyújt arra, hogy a statisztikai anyag gazdag felhasználása ne váljék öncélúvá, hanem Molnár Erik kutatásainak célját, a törvényszerűségek bemutatását segítse elő. A 11 fejezetre tagolódó könyv bevezető fejezete csak közvetett kapcsolatban áll a munka további részeivel. A szerző itt ugyanis a kapitalizmus gazdasági törvényeinek jellegét kívánja megmutatni. Elsősorban rámutat arra, hogy a társadalmi törvényszerűségek marxista felfogásában még sok tisztáznivaló van, így Sztálin legutolsó munkája is, mely behatóan foglalkozott a törvények objektív jellegével, elhanyagolta a társadalmi törvényszerűségek és az emberi cselekvés kölcsönös viszonyát. A társadalmi törvényeket a kapitalizmus viszonylataira konkretizálva, Molnár Erik a kapitalizmus atomisztikus szerkezetében rejlő, valamint azon kívül álló törvényeket különböztet meg munkájában. Ezt a felfogást, a törvények ilyen megkülönböztetését könyvének vitája során azonban bizonyos mértékig módosította. Új álláspontját a közeljövőben elkészülő filozófiai munkájában kívánja részletesen kifejteni, így ennek részletesebb ismertetésétől itt eltekinthetünk. A téma érdembeni tárgyalása a második fejezettel kezdődik. A tőkefelhalmozás vizsgálata ugyanis — ez a második fejezet tárgya — az újratermelés alapvető mozzanata, és mint a szerző erre helyesen rámutat, a technikai fejlődéssel együtt elementáris tényezője a munkásosztály helyzete alakulásának is. A XIX. század közepétől az 50-es évek közepéig terjedő adatsorok mind Anglia, mind az Egyesült Államok esetében a tőkefelhalmozás mennyiségi növekedése ellenére a felhalmozás abszolút ütemének lelassulására utalnak. (Ezen alapvető tendencián nem változtat az a tény, hogy Angliában az első világháború előtt a külföldi tőkebefektetések összege már túlhaladta a belföldi befektetéseket, a háború és különösen a válság után azonban erősen visszaszorultak s ma már az összbefektetések mindössze 10—20%-a
