Századok – 1961
Tanulmányok - Pölöskei Ferenc lásd Szabó István - Puskás A. I.: Adatok Horthy-Magyarország külpolitikájához a második világháború éveiben 83
104 A. I. PUSKÁS a háborúba, mint a német csapatok, azzal magyarázható, hogy a kormánykörökben véleményeltérések voltak: köteles-e a magyar kormány felajánlani szolgálatait Németországnak, vagy pedig a Harmadik Birodalom vezetőinek kell kérniök a magyar kormány segítségét. Hitler ügynökei és a német fasizmus nyílt hívei a kormánytól azt követelték, hogy nyomban ajánlja fel szolgálatait Németországnak. A magyar hadsereg vezérkarának főnöke, Werth Henrik 1941. június 14-én — mikor már tudott a német tervekről — azt követelte, hogy azonnal kezdjenek tárgyalásokat a német kormánnyal ,,és tegyenek formális javaslatot a német—orosz háborúhoz való önkéntes csatlakozásra",126 valamint rendeljék el a részleges mozgósítást. Bárdossy miniszterelnök a Szovjetunió elleni hitlerista támadás napján, reggel 10 órakor a minisztertanács ülésén határozatot fogadtatott el a diplomáciai viszony megszakítására a Szovjetunióval. Tette pedig ezt annak ellenére, hogy a szovjet kormány, Kristóffy moszkvai magyar kövét útján, közölte, hogy a Szovjetuniónak nincs Magyarországgal szemben semmiféle igénye és azt az óhaját fejezte ki, hogy Magyarország maradjon semleges.12 7 Június 24-én a német hadvezetés részéről Himmer tábornok a magyar hadvezetés tudomására hozta, hogy kívánatosnak tartaná Magyarország részvételét a háborúban.12 8 A mâgyar uralkodó osztályoknak az a része is, amely az angolszász országokra orientálódott — természetesen abban a reményben, hogy létrejön a kapitalista országok koalíciója a Szovjetunió ellen —, hozzájárult, hogy Magyarország Németország oldalán résztvegyen a Szovjetunió elleni háborúban. A minisztertanács június 26-i ülésén ilyen értelmű határozatot hoztak, amelyet Bárdossy másnap, június 27-én a parlamentben napirend előtt bejelentett, ily módon akadályozva meg a bejelentés megvitatását.129 A magyar ipari és banktőkések szívesen léptek a háborúba a Szovjetunió ellen, mert arra számítottak, hogy megnövelhetik profitjukat. A magyar hadsereg vezérkari főnöke a háborút megelőző héten Bárdossy külügyminiszterhez intézett levelében és periodikus feljegyzéseiben is eléggé optimista képet festett a katonai helyzetről, majd később a háború kezdete után, azokról az előnyökről, amelyeket Magyarország elérhet a háborúban való részvétel fejében. 1941. augusztus 19-i információjában például azt bizonygatta, hogy ily módon helyreáll az ezeréves Magyarország és az egész Kárpátmedencét a magyarok fogják megkapni; innen majd kitelepítik az összes szlávokat (szerbeket, szlovákokat, ruténeket, azaz ukránokat), és az erdélyi románokat, a Dnyeszteren túlra. Werth Henrik arról is ábrándozott, hogy a Szovjetunió elleni háborúban való részvétellel a magyar kapitalisták számára megszerzi a megfelelő hadizsákmányt is ,,a szovjet nyersanyagtartalékok felosztásából".130 A háború eseményei azonban nem úgy alakultak, ahogy a magyar uralkodó körök elképzelték. Nem jött létre a Szovjetunió elleni egységes kapitalista koalíció. Még a japán kormány is, amely pedig tagja volt a hármas-szövetségnek, várakozó álláspontot foglalt el és nyíltan kijelentette, hogy döntése a németek katonai sikereitől függ.13 1 126 Dokumentumok a magyar párttörténet tanulmányozásához. V. k. Bpest. 1956. 47. 1. 127 A Bárdossy-per Bpest. 1946. II. r. 23. 1. 12 8 IDA, f. 323. op. I. d. 77. 1. 31. 129 Az országgyűlés képviselőházának naplója. Bpest. 1941. X. k. 305. 1. 130 IDA. f. 323. op. I. d. 77. 1. 32-33. "i OL. KÜM. Res. Pol. 408. 1941. 3. 1.
