Századok – 1961

Tanulmányok - Pölöskei Ferenc lásd Szabó István - Puskás A. I.: Adatok Horthy-Magyarország külpolitikájához a második világháború éveiben 83

ADATOK MAGYARORSZÁG KÜLPOLITIKÁJÁHOZ A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN' 105 Magyarországon a Szovjetunió elleni háború hívei győzedelmeskedtek; részben annak következtében, hogy Anglia és az Egyesült Államok kormányzó körei a háború előtti, szovjetellenes politikájukkal többszörösen azt dokumen­tálták, hogy minden szovjetellenes akciót helyeselnek. Ezt a korábbi felfogá­sukat most ismét kinyilvánították. A washingtoni magyar követ jelentése szerint ,,az amerikai kormány megérti Magyarország részvételét az orosz háborúban és ugyanúgy értékeli akcióit, mint Finnországét". Az Egyesült Államok külügyminisztere, C. Hull a magyar követ jelentése szerint „nagyon is érdembelileg értékelte ... a mi antibolsevista magatartásunkat". A wa­shingtoni magyar követ ismertette a magyar kormány előtt az Egyesült Államok Elnökének és külügyminiszterének ama álláspontját, hogy Magyar­ország részvétele a Szovjetunió elleni háborúban az adott feltételek között elkerülhetetlen volt.13 2 Anglia megszakította Magyarországgal a diplomáciai kapcsolatokat, a Jugoszlávia elleni támadás után. Magyarország csatlakozása a német fasiszták Szovjetunió elleni rablóháborújához azonban az angol kormány­körökben visszhang nélkül maradt. Az angol kormány csak 1941 decemberé­ben üzent hadat Németország csatlósainak, köztük Magyarországnak is.133 Az angol hadüzenetet Magyarországnak az Egyesült Államok követe, Pell adta át. Az amerikai követség vezetője nagyon elégedetlen volt Anglia ezen akciója miatt: az amerikai követség egyik tanácsosa megjegyezte, hogy a követség Anglia hadüzenetének első híreire azonnal mindent elkövetett, hogy ezt megakadályozza. Amikor a hitleri Németország megtámadta a Szovjetuniót, az Egyesült Államok római követe, Phillips, kötelességének tartotta, hogy közölje a római magyar ügyvivővel: az Egyesült Államok csak azzal segít az oroszoknak, hogy engedélyezi nekik amerikai áruk vásárlását. A katonai helyzetet illető tájékoztatás úgy hangzott, hogy sem Anglia, sem az Egyesült Államok nem segíti különösképpen a Szovjetuniót; és nyomban hozzátette: „mi forrón kívánjuk", hogy a két fél „felfalja egymást". Más alkalommal az Egyesült Államok kormányának képviselői azt tanácsolták a magyar kormánynak, hogy lehetőség szerint a hadsereget óvják a komolyabb veszteségtől s tartsák otthon az események későbbi fejleményeire való tekintettel.134 1941. december 10-én, egy nappal az előtt, hogy Magyarország hadat üzent az Egyesült Államoknak, az USA elnökénél szűkkörű tanácskozást hívtak össze, C. Hull, S. Welles és Berle részvételével — a magyar kérdésben. Az itt hozott határozatok értelmében a következőket javasolták a magyar követnek: a tanácskozás résztvevői nagyon fontosnak tartják, hogy abban az esetben, ha Magyarország kénytelen lesz megszakítani a diplomáciai kapcso­latokat az Egyesült Államokkal, a magyar kormány tényekkel tudja bizonyí­tani, hogy ebbe a helyzetbe nem saját akaratából, hanem külső nyomás következtében került.135 Ezen kívül ebben az időben Canon követségi tanácsos útján a magyar diplomaták tudomására hozták: az Egyesült Államok külügyminisztériuma világosan látja azt a veszélyt, amely a Szovjetunió feltétlen támogatásában «г OL. KÜM. Res. Pol. 1942. 230. 10. 1. "a OL. KÜM. Res. Pol. 1941. 2. 7799. 6 — 12. 1. i3" OL. KÜM. Res. Pol. 230. 1942. 10. 11. 1. 135 Uo. 13. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom