Századok – 1961
Tanulmányok - Pölöskei Ferenc lásd Szabó István - Puskás A. I.: Adatok Horthy-Magyarország külpolitikájához a második világháború éveiben 83
ADATOK MAGYARORSZÁG KÜLPOLITIKÁJÁHOZ A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN' 103 1941. április 12-én a Szovjetunió helyettes külügyi népbiztosa, Kristóffy moszkvai magyar követhez a szovjet kormány nevében energikus tiltakozást intézett a Jugoszlávia elleni magyar támadás miatt, tekintettel arra, hogy Magyarország Jugoszláviával nemrégen „örökbarátsági szerződést" kötött.12 1 A TASZSZ éles tiltakozása komoly riadalmat váltott ki a magyar kormánykörökben és a német külügyminisztérium tanácsát kérték, hogy miképpen válaszoljanak a sajtóban erre a tiltakozásra. Végül olyan határozatot hoztak, hogy egyszerűen agyonhallgatják.12 2 A magyar kormányhatározat olyan körülmények között született meg, amikor Magyarország és a Szovjetunió kapcsolatai bizonyos fokig javultak. 1940. szeptember 3-án Moszkvában szovjet—magyar kereskedelmi és hajózási szerződést irtak alá, amely 1940. szeptember 15-én lépett életbe. E szerződés szerint a Szovjetunió Magyarországnak több fajta, a magyar ipar számára hiányzó nyersanyagot szállított, Magyarország pedig egy sor megrendelést teljesített a Szovjetunió számára. A Szovjetunió ezenkívül 1941 tavaszán a magyar kormány meghívására résztvett a budapesti Nemzetközi Vásáron, * A fasiszta Németország Jugoszlávia szétzúzása után a Szovjetunió elleni támadásra készült. A német partnertől a Horthy-Magyarország sem akart elmaradni. A Szovjetunió ellen keresztesháborút hirdető propaganda azonban, amely Magyarországon már két évtizede folyt, 1941-re már mindinkább tért vesztett a dolgozó tömegek között. A horthysták ezért a közvélemény becsapására hallatlan provokációt követtek el. A Szovjetunióval szemben a magyar uralkodó körök durva provokációhoz és a valóság teljes meghamisításához folyamodtak: úgy állították be, mintha a szovjet légierő az akkor Magyarországhoz tartozó Kassát bombázta volna, és ezzel rákényszerítette volna a magyar kormányt a hadüzenetre.123 Természetesen a propagandának ezek az állításai semmilyen alappal nem rendelkeztek. Minderre később világosság derült a nürnbergi perben. Ujszászy István, aki ebben az időben a vezérkar kémelhárító osztályának főnöke volt, itt elismerte, hogy Kassa bombázásának provokációs tervét Fütterer német katonai attasé és László Dezső a vezérkar operatív csoportjának vezetője dolgozták ki12 4 és valósították meg. Horthy Emlékirataiban, amelyeket 1953-ban adtak ki, már nem is kísérli meg, hogy ezt a tényt elleplezze. A számos logikai ok ellenére, amelyek mind valószínűtlenné tették, hogy a Szovjetunió bombázta volna Kassát, Horthy szükségesnek tartja megjegyezni, hogy őt Bárdossy megtévesztette és ő csak később tudta meg az igazságot.12 5 Az a körülmény, hogy Magyarország uralkodó körei csak 1941. július 27-én üzentek hadat a Szovjetuniónak és nem léptek már ugyanazon a napon 121 OL. ME. jkv. 1941. ápr. 13. 13—14. 1. "г OL. KÜM. Res. Pol. 204. 1941. 3-4. 1. 123 Itt nem érdektelen megjegyezni, hogy Horthy el nem hangzott, 1944. márc. 15-ére előkészített beszédében szükségesnek tartotta bejelenteni, hogy a magyar csapatok „a határt csak Szeged, Pécs és Kassa előzetes bombázása után voltak kénytelenek átlépni". (IDA, f. 323. op. I. d. 63. 1. 5.) "I Procès . . . УЛ. 339. 1. 125 Nicolaus von Horthy : Ein Leben für Ungarn, Bonn. 1953. 235—236. 1.
