Századok – 1961
Tanulmányok - Pölöskei Ferenc lásd Szabó István - Puskás A. I.: Adatok Horthy-Magyarország külpolitikájához a második világháború éveiben 83
102 A. I. PUSKÁS hogy a kormány ne foganatosítson Jugoszlávia ellen olyan lépéseket, amelyek Magyarország becsületét sérthetik.11 2 A magyar kormány azonban együttműködött a hitleri Németországgal rablóhadjárataiban annak ellenére, hogy a magyar nép egyes rétegei szemben álltak a német fasisztákkal. Erre jellemző volt a budapesti német követség egyik munkatársának kijelentése: szerinte ha a követség tagjai kilépnek épületükből, akkor „úgy érzik magukat, mint egy ellenséges országban: a villamosokon, az autóbuszokon, a nyilvános helyeken, színházakban, mozikban, hangosan a mi jelenlétünkben szidják a németeket és ezek a kijelentések széles körben általános nyilvános helyesléssel találkoznak".11 3 Az 1941. április 5-én a budapesti királyi várban ülésező koronatanács megvitatta a Jugoszlávia elleni támadás céljait. Megállapították, hogy Németország stratégiai célja Jugoszlávia fegyveres erőinek teljes megsemmisítése, míg Magyarország ebben az időben azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a Duna vonaláig terjedő területet megszállja.11 4 A kormány 1941. április 10-én jóváhagyta Horthy felhívását, amelyet a Jugoszlávia elleni támadás alkalmából a magyar néphez intézett. A felhívás — teljesen meghamisítva a tényeket — azt bizonygatta, hogy Magyarország védelmi háborút folytat, minthogy néhány légitámadást követtek el ellene.11 5 A kormány az örökbarátsági szerződés megsértését és a Jugoszlávia elleni katonai hadműveletek megkezdését azzal próbálta megindokolni, hogy Slavka Kvaternik „független" Horvátországának kikiáltásával Jugoszlávia megszűnt létezni.1 1 ® A magyar kormány még csak meg sem kérdezve a parlamentet, csapatokat vetett be Jugoszlávia ellen; 1941. április 11-én este, vagyis már a támadás kezdete után hívta össze Bárdossy a felsőház külügyi bizottságát, hogy az jóváhagyja ezt a lépést.11 7 A magyar kormánykörök mindenáron teljesíteni igyekeztek a német követeléseket, arra számítva, hogy Magyarország ebben a háborúban megkapja Bácskát és Bánátot. A katonai hadműveletek kezdetéig természetesen ezt Hitler is, Paulus és Keitel is megígérték. De amikor a katonai hadműveletek megkezdődtek, a budapesti német követ kormánya nevében kijelentette, hogy ezt a kérdést később fogják eldönteni.118 Megjegyzendő, hogy a németeknek a Bánát hovatartozását illetően más elképzelésük volt, amely romániai politikájukból következett. A katonai hadműveletek során Hitler Werkmeisteren keresztül azt is kérte, hogy az 1. és 2. gépesített hadosztály nyomuljon mélyen be Szerbiába. A magyar kormány ezt a kérést azonban uem teljesítette,11 9 és ezért később kénytelen volt megelégedni Bácska megszállásával, miközben már április 28-ától — Clodius követelésére — a magyar minisztertanács Bácska minden mezőgazdasági termékét a háború végig Németország és Olaszország számára lekötötte.12 0 112 OL. ME, Bárdossy-kormány levelezése 1766. cs. 89. P. d., 1942. i" OL. ME, 1761. cs, В. 45, 1941. Német ügyek, 609. 1. i" OL. ME. MT. jkv. 1941. ápr. 13. 11. 1. "5 OL. ME. MT. jkv. 1941. ápr. 10. 6—7. 1. 116 Uo. 2—4. 1. OL. KÜM. Bes. Pol. 247. 1941. 3. 1. il® OL. MT. jkv. 1941. ápr. 13. 11. 1. и» OL. MT. jkv. 1941. ápr. 13. 7—12. 1. 120 Clodius követelte, hogy árut csak Németországba szállítsanak. OL. ME. jkv. 1941. ápr. 28. 116 — 116. 1.
