Századok – 1960
Tanulmányok - Fügedi Erik: Az esztergomi érsekség gazdálkodása a XV. század végén - 82
84 FÜGEDI ERIK és kiállításuk teljesen azonos. Mindkét kötet elején névmutató található. A korabeli olasz könyvelés nagy fontosságot tulajdonított az index készítésének,1 4 s ezt Esztergomban is szívükön viselték az írnokok. A betűrend természetesen ötletszerű, a névmutatóban általában keresztnevükön tartják nyilván a személyi számlák tulajdonosait, de a ferrarai hercegnő „D" betű alatt szerepel mint Ex"1" .Duchessa da Ferrara. A névmutató a számla elnevezését tartalmazza (akár személyi, akár tárgyi számláról van szó) és a lapszámot, ahol a számla előfordul. A bevételi kötetben az első lapon az írnok minden évben feljegyezte a tizedbérlőket és a bérletek összegét, ez azonban nem szerves része a könyvnek, hanem csak az írnok munkájának gyakorlati megkönnyítését célozta. A főkönyveket minden esztendőben külön megnyitották, amiről a könyv elején az ,,1489 in Strigonjo a di primo genaro" kezdetű szöveg tájékoztat. A szokásos vallásos invocatioban az írnok Isten, Szűz Mária és Szt. Adalbert segítségét kérte, majd néhány sorban elmondta, hogy a könyv hány oldalán milyen fajta tételeket (kiadás, bevétel) tartalmaz, ki vezette és milyen jelzet alatt.1 6 A főkönyv megnyitó szövegét követik a számlák. A kinyitott könyv bal oldali lapján a tartozik jellegű tételeket, a jobb oldali lapon a követel jellegű tételeket könyvelték, amit a bal oldali lap felső sarkában olvasható ,,dare" (tartozik), ill. a jobb oldali lap felső sarkában olvasható ,,havere" (követel) bizonyít. Az egyes tételeket teljesen a későbbi könyvelési szabályok szerint szövegezték. A tételek az oldal bal oldalán a napi keltet, az oldal közepén a szükséges szöveget, a jobb oldalon pedig a számokkal kiírt összeget tartalmazzák. A tétel szövegében az összeget majdnem minden alkalommal betűvel is kiírták, a magyar aranyforintot olaszul következetesen ducatinak, a dénárokat dinarinak nevezve. A tétel szövegét mindig az ellenszámla lapszámára való hivatkozás zárja le.1 6 Az összeg kivetítésére a lap jobboldalán külön rovatokat készítettek. Az egyes tételek tartozik vagy követel jellegüknek megfelelően kerültek a főkönyv bal-, ill. jobboldalára. Minden egyes számlát a kelt (pl. 1489 Strigonjo) és a számla megnevezése vezet be.1 7 A csak tartozik vagy csak követel jellegű számlákat a „summa" összegezi, a személyi számlákat szabályosan lezárták (szaldírozták).1 8 Ha egy számla terjedelme olyan nagy volt, hogy egy lapon nem fért el,,akkor az oldalt a lap alján összegezték s a következő lapon újra feltüntették a keltet, a számla nevét és az előző lap alján levő összeget átvitelezték. A számlakeret megállapításánál általában nagyfokú részletesség jellemzi a bevételi számlákat. Az egységes jellegű és nagyösszegű szentmihálynapi cenzus ugyanolyan főkönyvi számlát alkot, mint az egy tételből álló pünkösdi cenzus; az érseki udvar legkisebb alkalmazottjának ugyanolyan számlát nyitottak, mint Batthyány István provisornak, akinek kezében az egész pénzforgalom összpontosult. A kiadások könyvelésében bizonyos tárgyi csoportosítás nyilvánul meg. Külön számlán szerepelnek pl. a szállítás, az építkezés, a ruházkodás költségei. Ugyanakkor azonban bizonyos számlákon a mai költséghely szerinti elszámolás elve látszik érvényesülni, mert a pozsonyi ház fenntartási költségét 14 Brown : i. m. 114. 1. Jó példákat hoz a XVI. sz. eleji Medici-féle számadáskönyvek indexére Edler F.: Glossary of Mediaeval Terms of Business. Italian Series 1200—1600. Cambridge (Mass), 1934. 370* 1. 15 „El quale libro servire per usita generale" „Chiamase questo libro В de usita 1489 como qui sotto apare 14B89" (Usita 1489 f. 1.). — Meg kell jegyeznünk, hogy abban a reményben, hogy az eredeti számadáskönyvek fényképmásolat a idővel hozzáférhetővé válik a magyar kutatók számára, a Hipolit-kódexek idézésénél nem a ma rendelkezésre álló másolatok lapszámát adtuk meg, hanem a másolatokban mindenkor feltüntetett eredeti fólió számát. „Usita 1489 fo. 10" tehát nem a mai másolat, hanem az eredeti foliószáma. 16 Tehát arra a számlára, amelyre egy tartozik tételnek megfelelő követel tétel kerül és fordítva. Pl. Cecei Kis befizetett a decimae maiores számlára. Személyi számláján ez az összeg „követel" jellegű, tehát a jobboldali lapon szerepel, szövegének utolsó mondata azonban hivatkozik a decimae maiores számlára, ahol a tartozik oldalon ugyancsak megtaláljuk a befizetett összeget. A hivatkozás: „Como in questo ala partita de le decime magior charta 18" (Intrada 1489. fo. 100). 17 Pl. „1489 Strigonio. Spesa menuda delà Cuisina fatta per manó del provisore: como apare uno suo libro, sotto seritto de mja manó a di per di" (Usita, 1489 fo. 1). 18 Pl. „per saldo questo porto in angi debia dar como apar ch. 111" Cecei Kis Máté számláján 1489-ben (Intrada 1489 fo. 100).
