Századok – 1960

A Szovjetunió és a népi demokráciák történészfrontja - Lebovics; M. L.: A lvovi történészek 1956 utáni munkásságáról 895

A SZOVJETUNIÓ ÉS NÉPI DEMOKRÁCIÁK TÖRTÉNÉSZFRONTJA A LVOVI TÖRTÉNÉSZEK 1956 UTÁNI MUNKÁSSÁGÁRÓL Amióta Nyugat-Ukrajna dolgozói felszabadultak és visszatértek az ukrán nép egységes családjába, Lvov csaknem egy fél millió lakossal rendelkező nagyvárossá fejlő­dött és az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság egyik legfőbb ipari és tudományos központjává vált. Lvov 12 főiskolával és 13 tudományos kutatóintézettel rendelkezik, beleértve az Ukrán Tudományos Akadémia filiáléit is. Csak a lvovi egyetemen több mint 8 ezer főiskolai hallgató részesül oktatásban. Lvovban nagyszámú, magas tudományos kvalifikációval rendelkező kutató él, akik a történettudomány különböző területein végzik alkotó munkájukat. Ebben a vonatkozásban vezető helyet foglalnak el azl. Frankóról elnevezett Lvovi Állami Egye­tem Történettudományi Karának tanszékei. A történettudományi kar tanszékeinek tudományos munkája elsősorban a nyugat­ukrajnai területek történetének feltárására irányul. Ebbe az irányba végeznek kuta­tásokat a kar tanszékeinek tudományos munkatársai, őszesen 18 történész. Ezek a „Szovjetunió története", az. „Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság története", az „újkori egyetemes történeti", a „nyugati és délnyugati szlávok története" és az „ókor és középkor története" tanszékekhez vannak beosztva, t A kutatás másik iránya a népi demokratikus országok történetének tanulmányo-I zását célozza. Ebben az irányban elsősorban az „újkor története" és a „nyugati és dél­nyugati szlávok története" tanszékek munkatársai tevékenykednek. A „Szovjetunió története" tanszék munkatársai 1957-ben a következő problé­mákat dolgozták fel: 1. a Nyugat-Ukrajna története a kapitalizmus korszakában, 2. a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, 3. a Szovjetunió szocialista építése kérdéseit, i A tanszék három vezető tagja az elmúlt évek során elkészítette doktori disszertációját: V. K. Oszecsinszkij kandidátus, docens „Galícia Ausztria—Magyarország igája alatt v az imperializmus korszakában", A. I. Gladkovszkaja docens, a történettudományok kandidátusa „Kulturális építés az Orosz Szovjet Szocialista Köztársaságban a szovjet hatalom első éveiben" és J. G. Gerbilszkij kandidátus, docens pedig „Társadalmi-poli­tikai mzgalmak Galíciában a XIX. század első felében" címen. V. K. Oszecsinszkij mun­kájában megvilágítja Galícia helyzetét az első világháború éveiben, amikor ezeken az ukrán területeken az osztrák Habsburg-kormány a kormányzás fő rendszereként tény­legesen katonai-rendőri terrort vezetett be.1 Ezen kívül Oszecsinszkij még publikálta az Októberi Forradalom Nyugat-Ukrajna forradalmi mozgalmának, fejlődésére gyako­rolt hatását feltáró, elemző kutatásait is. 1957-ben jelent meg A. J. Gladkovszkaja érdekes munkája, melyben szerző a szov­jet hatalom létrejöttének időszakában kiadott első dekretumok mély elemzését nyújtja.2 J. G. Gerbilszkij disszertációs témájáról értékes monográfiát publikált. 3 A szerző bemutatja azokat a társadalmi-gazdasági és politikai feltételeket, melyek között kialakult Galíciában a XIX. század 30—40-es éveinek haladó társadalmi-politikai gon­dolkozása. Munkájában a központi helyet a ,,Русъка Тршця" felvilágosító csoport 1 В. К. Осечинский : Австрийский военно-политический террор в Галиции. (У. К. Oszecsinszkij : Az osztrák katonai-politikai terror Galíciában) (HayKOBi записки ЛГУ вып. 7, 1957, «Питания iCTOpli СРСР^ Ugyanő : Влияние Великой Октябрской Социалистической Революции на развитие революционного движение в Западной Украине (1917 — 1920 гг.) (A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása Nyugatukrajna forradalmi mozgalmainak fejlődésére (1917—1920). Научный сборник Львовского Госуни­верситета «40 poKiB Великого Жовтня.» Львов 1957 г. 'А. И. Гладковская: Декреты Октябрьской Социалистической Революции (А. I. Gladkovszkaja : A NOSZF dekrétumai) «40 рок!в Великого Жовтня». 'Г. Ю. Гербильский: Передова сусп!льна думка в Галиччнн! (в. J. Gerbilszkij). (Львов 1959, 10 п. л.

Next

/
Oldalképek
Tartalom