Századok – 1960

Tanulmányok - Hozzászólások Molnár Erik előadásához. Ember Győző; Székely György; dr. Horváth Miklós; Ságvári Ágnes; Szabolcs Ottó hozzászólásai; Nemes Dezső zárszava 59

77 ' HOZZÁSZÓLÁSOK MOLNÁR ERIK ELŐADÁSÁHOZ hez. Egyes tudományágak, így pl. a közgazdaságtudomány, a mezőgazdaság ez időszakra vonatkozó kutatási eredményeinek értékesítése is hasznára válik történetírásunknak. A felsorolt tényezők kiinduló pontjai lehetnek a népi demokratikus korszak feltárása immár sürgető munkálatainak. Le kell küzdenünk a revizionizmus térhódításának és az elméleti bizonytalanságnak maradványait, amelyek többeket visszatartanak az elmúlt 15 év történetének tanulmányozásától és tudományos feldolgozásától. Szélesítsük ki, emeljük magasabb szintre a felszabadulást követő korszak történetírását. Mindent elkövetünk említett feladataink megvalósítása érdekében, és ehhez a munkánkhoz kérjük a magyar történettudomány művelőinek segítségét. Szabolcs Ottó, a Művelődésügyi Minisztérium főelőadója: Molnár Erik sokrétű elemzését adta történettudományunk 10 éves fejlődésének. Én csupán néhány kérdésre szeretném felhívni a figyelmet a történettanítás 10 éves fejlődésével kapcsolatban. Azt hiszem, nem tévedek ós nem túlzok, amikor azt állítom, hogy a történettanítás az az út, mélyen a történettudomány alapvető eredményei a legszélesebb rétegekhez eljutnak. A történettanításról azt mondhatnánk, hogy az a történelem alkalmazott tudománya. Mert nemcsak arról van szó, hogy a történettudomány bizonyos eredményeit megismertetjük az ifjúsággal, hanem arról is, hogy szemléletet adjunk, és felkeltsük az érdeklődést a történelem iránt. Nekünk az is célunk, hogy tanulóink majd az iskolapadból kikerülve marxista-leninista történelemszemlélettel rendelkező, érdeklődő emberekké érjenek, akik saját érdeklődésüktől ösztönözve olvassanak történelmi munkákat is. Az iskolai történettanításnak tehát az is célja, hogy olvasóközönséget neveljen a történelmi irodalom számára. Egyáltalában nem közömbös tehát a történettudomány művelőinek, hogy mit és hogyan tanítunk a történelemórákon. Ezért tartom szükségesnek, hogy ehelyütt az iskolai történettanítás 10 éves fejlődésének mérlegelése során felvetődött néhány kérdést elmondjak. Á történettanítás tartalmát tekintve mindig legszorosabban kapcsolódik a történettudományhoz, hiszen eredményeinek közvetítője. A történettudomány és tanítás kapcsolata tehát adott és elválaszthatatlan. Viszont egyáltalán nem mindegy, hogy milyen történettudomány eredményeit veszi át az iskola. E téren alapvető különbség van az ellenforradalmi Magyarország és a népi demokratikus Magyarország történettanítása között. Felszabadulásunk előtt az iskolai történetoktatás a történettudomány legreakciósabb irányzatainak álláspontját tükrözte, mert ezeknek az irányzatoknak a felfogása volt a legalkalmasabb az ellenforradalmi kormányzat nevelési célkitűzéseinek szolgálatára. így a történettanítás nem kis mértékben a népek közötti gyűlölködés, a vad sovinizmus, a faji úszítás, a kizsákmányolás igazolásának eszközévé vált. A felszabadulás után, különösen 1948 óta, e téren gyökeres változás tapasztalható. Az iskolai történettanítás legnagyobb pozitívumát abban látjuk, hogy következetesen a leghaladóbb történettudomány, a marxistaleninista történetírás eredményeit vette át. Ezért hibái ellenére is — amelyekre rá fogok térni — az iskolai történettanítás a népek közötti barátságra, az igazi