Századok – 1960
Tanulmányok - Láng Imre: A Károlyi- és Berinkey-kormány pénzügyi politikája 812
A KÁROLYI- ÉS BERINKEY-KORMÁNY PÉNZÜGYI POLITIKÁJA 821 Szende november elején nyilatkozatot adott Az Est-nek, amelyben bejelentette, hogy előkészületeket tesznek a ,,nagy vagyonadó" bevezetésére; ezenkívül utasítást kapott a Pénzügyminisztérium egyenesadó-osztálya a progresszív adópótlékok hozzáiitésóre .5 0 November 11-én rendelet jelent meg, amelyben megtiltotta a kormány kötvény, ékszer, értékpapír, takarékkönyv, pénz stb. kivitelét az ország határain kívül. A rendelet éltelmében engedélyt adhat a postatakarékpénztár az említett értékek kivitelére olyan esetekben, amikor állandóan Magyarország határain kívül lakó személy vagy cég felé fennálló kötelezettség kiegyenlítéséről van szó.5 1 A rendelet enyhe fogalmazása számos visszaélést tett lehetővé, mert külföldi kötelezettséget nem volt nehéz felmutatni. Ezt a tényt egyébként a polgári sajtó részéről is felismerték és a kormány e „radikálisnak" szánt intézkedése hibájául rótták fel, hogy lehetőséget ad a visszaélésekre.5 2 A burzsoázia élt a lehetőséggel. A Népszava értesülése szerint naponta milliós értékű értékpapír-csempészet folyt, különösen a Hitelbank ún. akkumulált részvényeivel, amelyek formájuknál fogva alkalmasak voltak erre.5 3 Szende november 16-án a következőket mondta a minisztertanács ülésén: ,,A safe-eket ki kell nyittatni, a depot-kat lefoglalni, takarékbetétek vissza nem fizethetők, részvényszelvények, államkölcsönök kamatai ki nem fizethetők, amíg nem igazolja az illető, hogy a vagyonadót befizette, vagy a betét 40 százalékát bent nem hagyta utólagos elszámolásra."5 4 Ugyanekkor bejelentette, hogy a papírpénzben fekvő vagyon megadóztatását új bankjegyek kibocsátásával fogja a kormány megoldani.5 6 November 29-én határozatot hozott a minisztertanács, hogy nem hivatalos külföldi útra csak az mehet és útlevelet akkor kaphat, ha „egész vagyonával elszámol a Pénzügyminisztériumnak és vagyonának legalább felét biztosítja vagy letétbe helyezi".5 6 November végén a következő nyilatkozatot adta Szende egy holland riporternek: „Akkora vagyonátadást fogunk kivetni, amilyenre a magyar történelemben, de még a nemzetközi történelemben sem volt példa."5 7 Ugyanekkor kijelentette, hogy az egyszeri vagyonátadáson kívül progresszív vagyonadót is tervez a kormány. Hangsúlyozta, hogy Magyarország fizeti államadósságának kamatait.6 8 Rövidesen szükségesnek látta azonban kijelenteni, hogy nincs szó vagyonelkobzásról.5 9 A december 2-i minisztertanácson bejelentette Szende, hogy lényegesen felemeli a kormány a szesz- és pálinkaadót, de leszállítja a cukoradót, valamint a só árát, s megszünteti a húsfogyasztási adót.60 A minisztertanács december 8-i ülésén felhatalmazta a kormány Szendét, hogy tegyen előkészületeket a nagy vagyonadó bevezetéséhez szükséges intéz-50 Népszava. 1918. nov. 6. " 6211/1918. ME. sz. rend. Közgazd. Értesítő. 1918. nov. 14. 52 Magyar Pénzügy. 1918. nov. 21. 63 Népszava. 1918. dec. 15. 64 Min. ein. levéltár. 1918. nov. 16-i 49. sz. min. tan. jkv. « Uo. 66 OL PM ein.—1918—9284. 67 Népszava. 1918. dec. 1. 68 Uo. (Az államadósságok kamataira vonatkozó fizetési készséget a külföld támogatásának megnyerése célzatával hangoztatta Szende.) 69 Népszava. 1918. dec. 3. 60 OL Min, ein. levéltár. 1918. dec. 2-i 62. sz. minisztertanácsi jegyzőkönyv. I
