Századok – 1960
Tanulmányok - Láng Imre: A Károlyi- és Berinkey-kormány pénzügyi politikája 812
822 LÁNG IMRK kedésekre : a betétek, csekkszámlák, letétek lefoglalására, illetve ezek biztosítására.6 1 A Károlyi-kormány hivatalbalépése után néhány hét alatt ismertté váltak a pénzügyi és adópolitika terén hangoztatott szólamok, amelyekkel azonban a proletariátus és a parasztság felé egyre kevesebb hatást tudott elérni a kormány. Ugyanakkor a megriadt burzsoázia sokallotta a bejelentett intézkedéseket. A sűrűn következő nyilatkozatokból az a kép alakult ki, hogy a kormány a fogyasztási adók leszállítását, a kis lakások adómentességét, fényűzési adók bevezetését, a jövedelem- és vagyonadó pótlékolását tervezi, ezen kívül a részvénytársasági és tantiéme-adók pótlékainak növelését, az örökségi adó emelését, végül a sokat emlegetett nagy vagyonadót helyezi kilátásba.6 2 Az adórendszer visszásságait — főként a földadó vonatkozásában — elismerték egyes polgári közgazdászok is, akik látták, hogy a fennálló adózási gyakorlat súlyosan megkárosítja az államot.6 3 Ezek a polgári oldalról érkező kritikák megmutatták, hogy a burzsoáziának és a földbirtokosoknak nem egy lehetőségük van a kormány szavakban bejelentett, de tettekben késlekedő adópolitikájának elgáncsolására. A burzsoázia kezdeti riadalmának egyik megnyilvánulása a hadikölcsönkötvények árfolyamainak 10—15 százalékos esése volt, ami a kötvények nagy mennyiségben való piacra dobása miatt következett be. Megnyugvást keltett azonban a pénzügyminiszter bejelentése, mely szerint a magyar állam szavatol a hadikölcsönkötvényekért. Szende egyébként arra is kötelezettséget vállalt, hogy a kormány annakidején névértékben fogja beváltani az összes zárolt, felmondható stb. kötvényeket.6 4 Csakhamar újabb jelenségek akadtak, amelyek a burzsoázia felbátorodására és különböző manővereire világítottak rá. A tőzsde a forradalom utáni napok pánikja lecsillapultával már november első napjaiban megnyílt; megindult újból a spekuláció. Állandósult tünetté vált — a már említett alaptőkeemeléseken kívül — a részvénytársaságok alapszabálymódosítása, amely révén a vállalat székhelyét áthelyezték például Jugoszláviába, vagy új vállalatokat létesítettek a környező államok valamelyikében, esetleg fiókot nyitottak Budapestenstb. Azún.alapszabálymódosítások révén megkerülte a vállalat a szabályszerű felszámolási kötelezettséget és lényegében kicsempészte a magyar hatóságok szeme előtt a vállalati vagyont.6 5 A bejelentett intézkedések kijátszásárairányulótörekvéseknek más formái is voltak. A burzsoázia eleinte bankjegytezaurálássál próbálkozott. Szende 61 OL Uo. 1918. dec. 8-i 66. sz. minisztertanácsi jegyzőkönyv. 62 Nyulászi János : Szende Pál adóügyi programja. Magyar Pénzügy. 1918. nov. 14. 63 Az 1909. évből származó törvény a földadót a kataszteri tiszta jövedelem 20 százalékában állapította meg, aminek tarthatatlan voltát az akkori kormány is elismerte, amikor megállapította, bogy a föld tényleges forgalmi értéke a kataszteri tiszta jövedelem száz-, sőt ezerszeresét teszi ki. (Vö. Dénes István: Radikális adópolitika. Magyar Pénzügy. 1918. nov. 21.) Egy másik polgári kritika viszont azt tartotta, hogy sem a fényűzési adók bevezetésétől, sem a jövedelemadók pótlékolásától nem lehet eredményt várni, mert az előbbi esetben aligha lesz nagymennyiségű megadóztatandó fényűzési cikk, utóbbi esetben pedig a hamis bevallások teszik lehetetlenné az adófizetés hatékonyságát. (Vö. Nyulászi János i. cikkével.) 64 Magyar Pénzügy. 1918. dec. 12. 65 Magyar Pénzügy. 1918. dec. 6.
