Századok – 1960
Tanulmányok - Láng Imre: A Károlyi- és Berinkey-kormány pénzügyi politikája 812
A KÁROLYI- ÉS BERINKEY-KORMÁNY PÉNZÜGYI POLITIKÁJA 819 A jegybank kérdése. A korona-bankjegy helyzete A magyar állam pénzügyei szorosan összekapcsolódtak az Osztrák— Magyar Bank, ill. az évtizedek óta sürgetett önálló magyar jegybank felállításának kérdésével. Az Osztrák—Magyar Bank főtanácsának ülésén egyetértett a magyar, osztrák, cseh és lengyel megbízott abban, hogy fenn kell taitani a Bank működését mindaddig, amíg annak szabadalma tart, tehát 1919. december 31-ig. Az 1918. november 26-án megtartott pénzügyminisztériumi éitekezlet megállapította, hogy Magyarország — gazdasági önállóságának megfelelően — önálló jegybankot fog felállítani. Ennek megtörténtéig Magyaiország a koronavaluta alapján áll és az Osztrák—Magyar Bank jogai és kötelezettségei változatlanul fennállnak.3 8 Az önálló jegybank ügyében mindössze annyi történt, hogy az Osztrák— Magyar Bank budapesti főintézetéhez a kormány november 5-i rendeletével kirendelt kormánybiztos3 9 egy kilencpontos kérdőívet küldött szét, amely az önálló jegybank létesítésével kapcsolatos szervezeti és funkcionális problémákat tartalmazta.4 0 Magyarország bankjegyellátásában fennakadások voltak az első hetekben. 1918. november 2-án éitesítette az Osztiák-—Magyar Bank bécsi üzletvezetősége a magyar pénzügyminisztert, hogy 22 millió korona éitékű bankjegyellátmányt akart Budapestre küldeni, de a bécsi pályaudvaron megakadályozták ebben a német-osztrák nemzeti tanács megbízottai.4 1 Az Osztrák— Magyar Bank budapesti főintézete december 3-i hirdetményében hírül adta, hogy a Bank bécsi nyomdájának túlterheltsége következtében az 1918. október 27-i keltű 200 koronás bankjegyeket átmenetileg Budapesten is elő fogják állítani; a december 11-i hirdetmény ariól adott éitesítést, hogy az 1918.november 2-i keltű 10 000 koronás bankjegyek kibocsátását december 19-én megkezdik a budapesti, bécsi és prágai főintézetnél, valamint az összes fiókintézetnél.4 2 A háború során elértéktelenedett koronától nemcsak egyének, hanem a Monarchia területén létrejött államok is igyekeztek megszabadulni. A magyar kormány e téren eleinte semmit sem tett, ugyanakkor a környező államok céltudatosan arra törekedtek, hogy túladjanak a hatalmas mennyiségekben cirkuláló korona-bankjegyeken. Mindinkább fokozódott a felelem, hogy az esetleges leértékelés Magyarországot fogja a legsúlyosabban érinteni, meit itt halmozódott fel a legnagyobb bankjegymennyiség, amit nem lehetett a környező államokban elhelyezni.4 3 A sajtó széles kőiben foglalkozott a korona eléitéktelenedéséből előállott helyzettel. Akadt olyan nézet is, amely szerint az önálló bank felállítása ellen szól az a körülmény, hegy az új államok is létrehoznák saját bankjaikat, s így megszűnnék az ér de klcdés a volt közös ügyek, az államadósság rendezésére irányuló tárgyalások stb. iránt.44 38 OL PM—1918—8386. 39 Vö. 4903/1918. sz. rend. Közgazdasági Értesítő. 1918. nov. 14. 40 Közgazdasági Szemle. 1918. 69. köt. 748—749. 1. (A kérdések a felállítandó bank szabadalmának tartamára, a környező államok intézményeivel való kapcsolatára, az Osztrák-Magyar Bank likvidációjára stb. vonatkoztak.) 41 Ol PM ein.—1918—8255. 42 OL ME—1919—XXXVII—121. ч 43 Biztosítási és Közgazdasági Lapok. 1919. jan. 1. 44 Képes Bernát : A bankközösség felszámolása. Magyar Pénzügy, 1918. nov. 14. 7*
