Századok – 1960

Tanulmányok - Hozzászólások Molnár Erik előadásához. Ember Győző; Székely György; dr. Horváth Miklós; Ságvári Ágnes; Szabolcs Ottó hozzászólásai; Nemes Dezső zárszava 59

! HOZZÁSZÓLÁSOK; MOLNÁR ERIK ELŐADÁSÁHOZ 75 ellen is, amelyek jelentős károkat okoztak elsősorban a párttörténet — és bátran állíthatjuk — az egész magyar történetírás területén. Az 1956-os ellenforradalom leverése után, a revizionizmus elleni harc szerves részeként került sor a Magyar Tanácsköztársaság, az első dicsőséges proletárdiktatúra egyes összefüggéseinek feltárására. Az évforduló megünneplése maga is hozzájárult dolgozó népünk forradalmi világnézetének kialakításához. Érdeme Intézetünknek, hogy munkatársai részt vettek az ismert Fehér könyvek elkészítésében is. Az 1956-os ellenforradalom egyes eseményeiről az első történeti munkákat Intézetünk jelentette meg. Ezek folytatásaként kiadás előtt áll a „Politikai pártok az ellenforradalom idején" és az „Ellenforradalom a falun" c. tanulmány is. Intézetünk a pártmunkások széles körének bevonásával állította össze az ellenforradalom történetére vonatkozó dokumentumok országos viszonylatban is legjelentősebb gyűjteményét. Ezzel az ellenforradalom időszakának kutatásával foglalkozók munkáját kívánjuk elősegíteni. A párt eszmei ellentámadásának részét képezte új tananyagaink már megjelent sorozata, amelyről Molnár Erik akadémikus is elismerően nyilat- « kozott referátumában. E tananyagok történetírásunk fejlődését, a konkrét tények elemzésében való jártasságunk növekedését jelzik. A lenini eszmék magyarországi terjesztését szolgálja, hogy a csaknem 100 000 példányban megjelent tananyagok alapján tanulmányozzák országszerte a dolgozók széles tömegei a magyar munkásmozgalom alapvető kérdéseit. Létrejöttek a magasszínvonalú, tudományos igényű párttörténetírás alapjai. Az MSZMP VII. kongresszusának határozatai nyomán még ez évben megkezdjük a magyar párttörténet összefoglaló tankönyvének előkészítő munkálatait. A munkásosztály és a magyar társadalom fejlődésének tükrében kívánjuk megmutatni a forradalmi munkásmozgalom eszmei és szervezeti fejlődésének főbb vonalait, összefüggésben a nemzeti és európai történelem sorsfordulóival, a nemzetközi munkásmozgalom fejlődésével. Nehezíti munkánkat, hogy Magyarország történetének egyetemi tankönyve még csak a századfordulóig készült el. Várjuk a magyar nép legújabbkori történetének megfelelő részletes, összefoglaló feldolgozását is. A párttörténet tankönyvének megírása — nézetünk szerint — nemcsak alkalmat ad résztanulmányok elkészítésére és tudományos viták rendezésére, hanem egyúttal meg is követeli ezt. E mindnyájunk számára fontos munkálatokban igen nagy szükségünk van a testvérintézmények alkotó közreműködésére. Meggyőződésünk, hogy e munkálatok újabb kutatások és feldolgozások kezdetét jelenthetik. A tankönyv jelentős terjedelemben fog foglalkozni a népi demokratikus fejlődés időszakával. Ilyen értelemben tehát komoly kísérletet jelent. Nyomon követi az elnyomott osztályok népi demokratikus forradalmát, e forradalom győzelmét és a népünk életében végbement nagy társadalmi átalakulást. Közös erőfeszítéssel tovább kell fejlesztenünk a lenini értelemben vett pártosság érvényesítését a történettudományok területén, — amint erre a referátum is rámutatott. Ennek elsősorban a témaválasztásban kell megmutatkoznia. Olyan témákat kell választani, amelyeknek feldolgozása a legnagyobb segítséget nyújtja népünk szocialista nevelésében, az országunk és pártunk előtt álló