Századok – 1960
Tanulmányok - Hozzászólások Molnár Erik előadásához. Ember Győző; Székely György; dr. Horváth Miklós; Ságvári Ágnes; Szabolcs Ottó hozzászólásai; Nemes Dezső zárszava 59
74 ' HOZZÁSZÓLÁSOK MOLNÁR ERIK ELŐADÁSÁHOZ A munkásmozgalom és a nemzeti történelem további kutatását, értékeléseinek fejlődését segítik elő az Intézet szerkesztésében és részben más intézményekkel közösen kiadott tematikus dokumentumkötetek és a munkásmozgalom kiemelkedő vezetőinek írásaiból szerkesztett gyűjteményes kötetek is. Pl. A Tanácsköztársaság szociálpolitikája, továbbá művelődéspolitikája, Kun Béla válogatott munkái, Szabó Ervin válogatott cikkei, Landler Jenő írásai, valamint Alpári Gyula beszédeinek és cikkeinek sajtó alatt álló gyűjteménye. Az egyes történelmi sorsfordulókat és a munkásmozgalom kiemelkedő eseményeit elevenítik fel az olvasók előtt a megjelent visszaemlékezés-gyűjtemények is. É munkák közül nem egy a szomszédos baráti országok nyelvén is meg- • jelent. A rendezési munkákkal egyidőben már szükségszerűen felmerült az a sürgető szükséglet is, mely megkövetelte, hogy a párt múltjának feltárása, hagyományainak ébrentartása és ápolása végett népszerű tudományos munkákban ismertessük pártunk történetét és annak főbb tanulságait. A magyar munkásmozgalom nemzetközi kapcsolatainak kérdéseiről is megjelent néhány munka. A beszámolóban jelzetteken túl folynak „A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása Közép- és Délkeleteurópa országaira" c. dokumentumkötet szerkesztési munkálatai, amely a népi demokráciák párttörténeti intézeteinek első közös, tudományos értékű kiadványa lesz. A közeljövőben, a párttörténeti intézetek közös munkájának eredményeként sor kerül a nemzetközi munkásmozgalom tankönyvének elkészítésére is. Feladatunknak tekintjük a nemzetközi munkásmozgalom magyar vonatkozásainak kutatását és a szocialista országokhoz fűződő kapcsolataink történetének feldolgozását. Ilyen módon kívánunk hozzájárulni a nacionalizmus és a provincializmus még élő ideológiai maradványainak megsemmisítéséhez. Intézetünk 1955 óta megjelenő folyóirata, a Párttörténeti Közlemények, a párttörténet egyes kérdéseinek elemzésén túlmenve kezdeményezte a legújabbkori magyar történelem, elsősorban a Horthy-fasizmus társadalmi fejlődésének, eszmeáramlatainak feldolgozását és a népi demokratikus korszak kutatása terén is nyújtott segítséget. Tanulmányrészletek publikálásával ^további széleskörű viták kibontakozására kívánunk lehetőséget nyújtani. Feladatunknak tekintjük a jövőben, hogy a Párttörténeti Közlemények köré a kutatók és propagandisták széles kollektíváját tömörítsük, előbbre vigyük a magyar munkásmozgalom feltárásának ügyét. Az előttünk álló feladatok megoldása során, a személyi kultusz következményeként elkövetett politikai hibákkal összefüggésben, munkánkban dogmatikus nézetek, szubjektívizmus és vulgarizáló módszerek is érvényesültek. Hozzájárult a hibák elkövetéséhez marxista felkészültségünk gyengesége, a rendelkezésünkre álló anyagok hiányossága és ezek ki nem elégítő ismerete is. Az első időszak kísérletei, majd az SZKP XX. kongresszusa nyomán kibontakozott nagyarányú eszmei tisztázódás eredményeként saját tevékenységünk kritikai felülvizsgálata segítette további munkánkat. Munkánk kritikai felülvizsgálatával párhuzamosan küzdenünk kellett a revizionizmus előretörése, a különböző burzsoá eszmeáramlatoknak az úgynevezett „nemzeti kommunizmus" formájában megnyilvánuló újjáéledése
