Századok – 1960
Tanulmányok - S. Lengyel Márta: Egy osztrák röpiratíró útja a negyvennyolcas forradalom felé (I. rész) 750
780 S. LENGYEL Mí RT A tartalommal töltik meg — ami a Bundban teljesen hiányzik. Ennek első lépéseként újólag és határozottan sürgeti Ausztria elzárkózó politikájának megszüntetését. Legkívánatosabb volna mindenekelőtt, s egyúttal az egység anyagi megalapozását is szolgálná — ad hangot ezidőtájt bizonyos osztrák ipari és értelmiségi körökben is téit hódító kívánságnak —, ha a birodalom, még ha némi hátrányt jelentene is ez számára, csatlakoznék a Zollvereinhez,137 — de a német egység érdekében Poroszországra is hárulnak feladatok. Mindenekelőtt a Német Szövetséget kell legalább teljessé tenni: Poroszország ne használja fel tehát többé ürügyül Ausztria látszólag hasonló magataitását (amely — úgymond — valóban nem kényszeríthette a német szövetségi formát nem-német tartományaira), s kapcsolja végre a tulajdonképpeni porosz királyságot is a Bundhoz, hisz csak egyetlen megfelelő szövetségese lehet, a német nép. Ha a két nagyhatalom igazán németté lenne s néhány belső reformot is megvalósítana, akkor a Német Szövetség is méltóvá válnék hivatásához. A két német nagyhatalom tehát ne a németországi vezető szerepéit viaskodjék, hanem Németország hivatására gondolva csak kötelessége teljesítésében versenyezzen a másikkal, hogy cselekvően léphessen a világ színpadára.138 Schuselka tehát, látjuk, a német egység létrehozását, bármily lelkes, sőt fanatikus híve is, még ekkor is meglehetősen ködösen tárgyalja, s erre vonatkozóan határozott és érett terVet még most sem tud tulajdonképpen kialakítani. Ezen a téren, éppen a Monarchia nem-német területeihez isméit okokbcSl való ragaszkodása miatt, nem képes tovább jutni, csak bizonytalan, ellentmondásos terveket sző; annyi azonban bizonyos, hogy egységes Németországot akar Ausztriával valamilyen föderációs foimában s, mint láttuk, Ausztiia nemnémet területeivel együtt. Érde me tehát inkább csak a kérdés felvetésében és az egység szenvedélyes sürgetésében rejlik. Egységének helyreállítása után Németország első és legfontosabb feladata Schuselka véleménye szerint számos okból a tengeri kijáratok megnyitása és német tengeri hatalom létrehozása kell hogy legyen.13 9 Ennek leszögezése után Schuselka sorraveszi Németországnak, Európa „mesteiének" jövendő keleti-, északi- és földközi-tengeri feladatait. Az egykor germánok lakóhelyét mosó Keleti-tengeren, ha valamilyen hatalom, akkor Poroszország uralkodjék szerinte Németország nevében, s legyen az orosz politika legnagyobb akadályozója. Ehhez pedig erős tengeri flotta létrehozásán kívül belső állami életét is át kell alakítania, az orosz „desj^otizmus" ellentéteként szabad jogállammá 137 Uo. 20—22.1.; Schuselka : Volkspolitik 264.1.; Schuselka: Mittelmeer 250—252., 261—262.1. Vö. Deutsche Worte 194.1.; Schuselka : Mittelmeer 188—190.1. — Reschauer : Das Jahr 1848. I. 18. lapján említi, hogy az osztrák értelmiség Friedrich List 1844-i bécsi tartózkodása idején a Zollvereinhez való csatlakozás érdekében tevékenykedett, s List tiszteletére dec. 23-án a Gewerbeverein is rendezett a kaszinóban egy bankettet, „amely mint az első politikai gyűlés Ausztriában, az akkori viszonyokra nagyon jelentőssé vált". — Molisch (i. m. 35. 1.) szintén azt állítja, hogy List tervei Ausztria politikailag érdekelt köreiben termékeny talajra találtak. — Wagner (i. m. 14. 1., 27. jegyz.) A. Baller : Der Grossdeutsche Gedanke című munkájának 48. lapjára hivatkozva azt is megemlíti, hogy belsőausztriai vasipari körök erősen kívánták Ausztria csatlakozását a Zollvereinhez. 138 Schuselka : Mittelmeer 159—162. 1.; Schuselka : Volkspolitik 258., 262., 266., 270.1.; Schuselka : DPR 200—201. 1.; Schuselka : Mittelmeer 58—59.1. jegyz.; Schuselka : Volkspolitik 274—275. 1.; Schuselka: DPR 203—204. 1.; Schuselka: Mittelmeer 252., 254—255. 1. 139 Schuselka : Mittelmeer 102., 105., 134., 110—111., 106—107., 116—133. 1.
