Századok – 1960
Tanulmányok - S. Lengyel Márta: Egy osztrák röpiratíró útja a negyvennyolcas forradalom felé (I. rész) 750
EGY OSZTRÁK RÖPIRAT ÍRÓ ti'TJA A NEGYVENNYOLCAS FORRADALOM FELÉ 781 kell válnia, amivel többek között erősen csökkentheti a keleti-tengeri tartományok lakosságára gyakorolt orosz befolyást.14 0 Követeli továbbá — sa német egység megvalósítása szempontjából jogosan — Schleswig, Holstein és Lauenbuig német lakosságú ősi német hercegségeknek Dániától való elszakadását és Németországgal való egyesülését. A rövidesen időszerűvé váló dán örökösödési kérdésben véleménye szerint a szövetségi gyűlésnek érvényesítenie kell a német nép jogait. Ebben a kérdésben a hercegségek önnállóságát — vagyis Németországhoz való csatlakozását — kell alapelvvé tenni.141 A schleswig-holsteini kérdéssel kapcsolatban Dánia helyzetét szintén megvizsgálja Schuselka, s úgy látszik, hivatottnak érzi magát arra is, hogy a dán nép nevében nyilatkozzék, meit részletesen fejtegeti, hogy a dánok érdekeinek ugyancsak jobban megfelelne — már csak földrajzi helyzetük miatt is —, ha Németországhoz tartoznának, vagy legalább vele lépnének szövetségi viszonyra, mintha északi szomszédaiknál, a svédeknél és norvégeknél keresnek maguknak megfelelő támaszt.142 Az Északi-tenger, amelyet másképpen Német-tengernek neveznek,ne vének megfelelően legyen valóban németté s segítse a Zollverein teljes kifejlődését. A német egység megvalósulását tehát Ausztria azáltal is siettethetné — érvel most —, ha a Zollvereinbe lépne, meit az itt fekvő nyakas kis államokat is belépésre lehetne ezáltal bírni, Oldenbuigot és talán Hannoveit is meg lehetne nyerni bizonyos Németország iránti hajlandóságnak, amely a természetes fejlődés folyamán kiterjeszkednék a Hanza-városokra is. De jogos kívánságai itt is túlzó követelésekkel keverednek. Például megállapítja, hogy Belgium önmagában nagyon gyenge kis ország s Hollandia szintén Németország elveszett fia, amelynek visszatérését megbocsátó szeretettel kell fogadni.143 A Földközi-tengeren \iszont Ausztriának kell Németországot képviselnie. Legfontosabb feladata az legyen, hogy a német haza déli tengeri kijáratát megnyissa s az Adriai-tengeren Velencének jó éitelemben vett örököseként és utódaként tengeri hatalmát kibontakoztassa. Trieszt a természetes fejlődés útján lett az Adriai-öböl német kikötője, s ezt a német állását kell még erősebben érvényre juttatni, az egyesült Németország déli kapujává kell lennie. Ausztriának továbbá erős flotta létesítésével kell keleten és délkeleten a német határokat őriznie és a német befolyást a határokon túl is kiterjesztenie, ahová őt szerinte „Európa érdeke s a humanitás géniusza" küldi.144 A Földközi-tenger vidékén azonban nemcsak Ausztriának vannak feladatai, hanem valamennyi európai nagyhatalomnak sürgető köteless-ége, hogy a világbéke érdekében segítse felszámolni az itt élő népek elmaradottságát s támogassa szabadságukéit és felemelkedésükéit folytatott haicukat. A Föld-140 Uo. 136., 143—144., 135—136., 150., 159. 1.; Schuselka : DPR 208., 207. 1.; Schuselka: Mittelmeer 163—164. 1.; Schuselka: DPR 209. 1. 141 Schuselka : Volkspolitik 47., 23—24., 32. 1. — Egyébként Mecklenburgban és Lübeckben is a német érdekeket kívánja érvényre juttatni (Mittelmeer 185. 1.). 142 Schuselka : Mittelmeer 180—182. 1.; Schuselka : Volkspolitik 35—36., 38., 40—45., 48. 1. — De ha létre jönne is egy ilyen unió, a három skandináv ország önmagában még mindig nem lesz elég erős véleménye szerint ahhoz, hogy nehéz helyzetében teljesen önálló politikát folytathasson, s Anglia és Oroszország ellenében természetes és tartós támaszuk akkor is csak a német szövetséges lehetne. (Schuselka : Mittelmeer 168—170. 1.; Schuselka : Volkspolitik 45. 1.) 143 Schuselka : Mittelmeer 186—187., 188., 187., 192., 193—194. 1. 144 Uo. 244., 255., 258., 262—263., 244. 1.
