Századok – 1960
Tanulmányok - S. Lengyel Márta: Egy osztrák röpiratíró útja a negyvennyolcas forradalom felé (I. rész) 750
EGY OSZTRÁK RÖPIRAT ÍRÓ ti'TJA A NEGYVENNYOLCAS FORRADALOM FELÉ 779 A német birodalom romjaiból kiemelkedik ugyan két hatalom, Ausztria és Poroszország, de éppen, mert két hatalom van Németországban, s nincs egységes Németország, német nagyhatalomról egyáltalán nem lehet beszélni. Németország középső része nyomorúságosan szét van darabolva, itt ,,a státusterületek és parcelláik ugyanúgy hevernek még, mint valamely majorság szántóföldjei és kaszálói",132 s a „német szabadsághoz" való átkos ragaszkodás még élénken él ma is az apró-cseprő államok lakosaiban, előítélettel és ellenszenvvel tekintenek szomszédaikra. A német nép belső gyengeségének köszönheti, hogy saját hazájában mint börtönben él a szó legszorosabb értelmében. Határait s tengeri kijáratait idegenek zárják el előle: északon a dánoknak kell vámot fizetnie, a Wesert és az Elbát a brit Helgoland őrzi, a „szabad német Rajna" forrása a svájciaké, középső, legszebb részét — bármily buzgón éneklik is a németek, hogy sose legyen övék — a franciák bírják, a Habsburg-birodalom déli határaival szomszédos dunai fejedelemségekben, Szerbiában és Montenegróban pedig hovatovább teljesen az oroszok parancsolnak.133 És nem elég, hogy saját hazájában mintegy fogolyként él a német nép, az idegen hatalmak támadással fenyegetik minden oldalról: Anglia rosszalja a Zollverein létrejöttét, s szeretné meggátolni Németország tengeri erősödését; Franciaország, mint évszázadok óta, most is mindent kész elkövetni, hogy Németország egyesülését megakadályozza; nem is beszélve Oroszország terveiről, amelyek a legveszélyesebbek valamennyi között. Mind ehhez az a szomorú tény járul Schuselka szerint, hogy Németország elleni céljaik közösségétől indíttatva egyre inkább közeledik egymáshoz Franciaország és Oroszország. A német nagyhatalmak azonban, ahelyett, hogy egymást támogatnák, legnagyobb ellenségükkel, a cári birodalommal állnak szövetségben.134 Végre ébredjen már hivatásának tudatára a német nép, s lásson hozzá mihamarább belső nehézségeinek legyűréséhez, hogy azután megerősödve, nyugodtan léphessen a világ színe elé. „Németországnak legsürgetőbb kötelessége, hogy kifelé mint valóságosan és elevenen egységes, egyetlen és oszthatatlan státus lépjen fel."135 A legfontosabb ezért az, hogy az egység számára megfelelő formát alakítsanak ki.13 6 S most már nem elégszik meg Schuselka azzal, hogy a Német Szövetséget bírálja, hanem — bár nagyon homályosan, s még mindig nem egyértelműen — kifejti az egység megvalósításának véleménye szerint járható útját is. A „szabad államok szabad szövetségének" formáját alapjában helyesnek és a német nép jelleméhez illőnek tartja, ha e formát valódi 132 Schuselka : Deutsohe Fahrten I. 15. 1. Vö. Deutsche Worte 187—188. 1.; Schuselka : Mittelmeer 27—28. 1. 133 pran z Schuselka : Deutsche Volkspolitik. Beiträge. In zwangslosen Heften, I. Hamburg (Hoffmann und Campe). 1846. 5. 1.; Schuselka: Mittelmeer 17-—18. 1.; Schuselka: Deutsche Fahrten I. 13—14., 32„ 35. 1.; Schuselka : Mittelmeer 18—19. 1.; Volkspolitik 5—6. 1. Schuselka: Mittelmeer 12—13. 1.; Schuselka : Volkspolitik 6—7„ 12., 10—11., 8—9. 1. 134 Schuselka : Volkspolitik 13., 15—16. 1.; Schuselka ; Mittelmeer 75—77. 1.; Schuselka : Volkspolitik 322. 1.; Schuselka : Mittelmeer 60—61. 1.; Deutsche Worte 189. 1.; Schuselka : Mittelmeer 62—65., 84„ 86—87., 92. 1.; Orientalische Frage 51., 54—56.1.; Die preussische Verfassungsfrage 299—300., 305„ 315. 1.; Schuselka : DPR 194., 198—199., 204. 1. 135 Schuselka : Mittelmeer 100. 1. Vö. uo. 99., 101—102. 1. 136 A francia mintájú központosítást ugyanis — valószínűleg főleg Franciaország iránti ellenszenve miatt is —nem tartja Németország számára megfelelőnek. (Schuselka : Mittelmeer 17—18. 1.)
