Századok – 1960
Tanulmányok - S. Lengyel Márta: Egy osztrák röpiratíró útja a negyvennyolcas forradalom felé (I. rész) 750
758 S. LENGYEL Mí RT A gárság szószólójaként lép fel, közelebbről még meg nem fogalmazott, de így is kétségtelenül antifeudális, liberális célkitűzésekkel. ,,. . . A liberalizmus a nemzedék vérében csörgedez; a szabadságra való vágyakozás korunk szívverése" — mondja maga is.4 9 „A korszellem mindenhová benyomul, sem határzárral, sem kínaifallal nemlehet feltartóztatni",6 0 s bár a haladással némely gyengéd köteléket el kell szakítanunk, ,,az egyhelybenállás nem engedtetik meg, és a visszalépés még többet rombol, mindent szétroncsol — . . . Épp a szünetnélküli továbbiparkodásban — utal a maga módján Hegel tanítására — nyilvánul meg bennünk az isteni, és isten maga az ő világgá levésében alkotások romjain lép új alkotások felé . . ,"51 Vagyis ő is úgy látja, hogy a történelem menetét nem lehet feltartóztatni, hogy a haladás szükségszerű. Megoldást keres a társadalom bajaira, a forradalmi út követésétől azonban — bár. elismeri, hogy jót is hozott — két okból is visszariasztja a francia forradalom példája. Részben már ismert francia-ellenessége miatt tartja a legnagyobb szerencsétlenségnek a szabadság ügyére nézve, hogy azt először az „istentelen" párizsi nép erőszakolta ki, de még jobban elborzad egész világnézetén uralkodó általános emberszeretete a forradalom „borzalmas valóságától" s „véres rémtetteitől".62 A forradalmi útra tehát nem tudja magát elszánni, de a kínai fallal körülvett elmaradott osztrák abszolutizmus sem felel meg már neki. A két véglet között középutat keres, s maga is könnyen válik a II. József félszázaddal korábban megkísérelt reformjai iránt Ausztriában még mindig ele-rçenen élő illúziók rabjává. Könnyen megtéveszti őt már maga az a minden abszolutizmusra jellemző körülmény is, hogy az állam látszólag valamennyi osztálytól független és valamennyinek az érdekét egyaránt figyelembe veszi. S még inkább erősítheti ezeket a liberális illúziókat benne is, akár a gyenge osztrák polgárság sok más fiában, az a körülmény, hogy az abszolutizmus rendszere ha valahol, akkor II. József államában kelthetett csak igazán ilyen látszatokat. Mert II. József, akár több más kelet-európai uralkodó is, a fejledező burzsoázia támogatásában és a burzsoázia ideológiájával, a felvilágosodással való kacérkodásban meszszebb ment el, mint a nyugat-európai országok élén álló kortársai. S mert József messzebb meAefett is el, hiszen Ausztriában, akár a többi kelet-európai országban, az osztályviszonyok sokkal fejletlenebbek, a feudális abszolutizmust veszélyeztető erők sokkal csekélyebbek voltak, mint nyugaton. Aminthogy Józsefnek sokkal messzebb kellett is elmennie e téren éppen azért, mivel az objektíve a polgárosodás útját egyengető társadalmi és gazdasági tényezők, amelyek az abszolút államoknak nemcsak legfőbb ellenségei, hanem ugyanakkor sa-' játos módon legfőbb erőforrásai is, sokkalta gyengébbek voltak a nyugati országok hasonló tényezőinél. S ezért Schuselkában is csakugyan könnyen támadhat oly hiedelem, hogy József a „szabadság szolgálatába szegődött" és önként sok mindent megvalósított abból, amit a francia forradalom során a nép véres harcokban vívott ki magának. Tehát József útja — véli— jó volt, s csak kor-« Uo. 145. 1. 60 Uo. 157. 1. 61 Uo. 148. 1. — „Ich weiss auch, dass durch die Revolution, ungeachtet ihrer Schrecknisse, doch unendlich viel Gutes gegründet worden; dennoch darf es.niemanden verargt werden, wenn er vor diesen Schrecknissen zurückschaudert, wenn er durch die schmerzliche Erfahrung, dass die edelste Idee der Menschheit in ihrer Ausführung solche wahrhaft teuflische Schändlichkeiten veranlasste, zu der verzagenden Ueberzeugung gezwungen wird: 'Es geht nicht.!' " 62 Uo. 150., 155. 1.
