Századok – 1960
Tanulmányok - S. Lengyel Márta: Egy osztrák röpiratíró útja a negyvennyolcas forradalom felé (I. rész) 750
EGY OSZTRÁK IlöPIIlATÍilŐ ÜTJA A NEGYVENNYOLCAS FORRADALOM FELÉ 757 élet számára nevelnek bennünket."4 0 De az osztrák oktatási rendszer — mutat rá — nemcsak testileg, hanem szellemileg is tönkreteszi s gondolat és tettnélküli gépi életre neveli csak a diákokat. A legtöbb ifjú megtölt vagy elferdített lélekkel hagyja el az iskolát s nyárspolgári szűkkeblüségében és legalattvalóibb alázatával nem vágyik csak nyugalomra és hivatalra.41 S minden másnál fogyatékosabbak, élettelenebbek az osztrák tantervek, azt bizonyítják, hogy megalkotóik a szellemnek nemcsak elfojtására, hanem teljes kioltására törekedtek.42 A közélet mérgezését pedig az újságok végzik el. Bécsben csak kétféle újság létezik: rossz és gyáva.4 3 Pedig lám „őkegyelme, a cs. k. rendőri és könyvvizsgáló hivatal elnöke, Sedlnitzky gróf . . . példa nélkül álló módon még attól a fáradságtól.sem riad vissza, hogy ámbátor egy ily nagy állam rendőiminisztere, naponta személyesen ne lássa el az összes bécsi lap valamennyi cikkének és cikkecskéjének felülvizsgálatát ! ... S mégis e magas gondoskodás és részvét ellenére a bécsi időszaki lapok nagyobbrészt rosszak, sekélyesek, megvásárolhatók, tisztességtelenek, álsággal és álnoksággal telvék; kisebbrészt pedig filiszterien szűkkeblűek és halálosan unalmasak."44 Minél nagyobb gátakba ütköznek viszont a magasabb szellemi törekvések, állapítja meg ezután, annál inkább fordulnak a néptömegek az anyagi üzletek, s szerencsekergetés felé, annál könnyebben válnak a divatőrület rabjaivá. Ez az élvhajhászás, ez a nép életét rágó szórakozási járvány mindenütt uralkodik, túlnyomóan és legáltalánosabban azonban Bécsben.45 De a társadalom életében egyéb kivetnivalók is vannak: az egyes rendek ellenségesen állnak szemben egymással, a szegények és gazdagok közötti ellentét egyre jobban növekszik s a nemesség, bár az idő már eljárt fölötte, még mindig kiváltságaival kérkedik a becsületes polgárok előtt. Pedig semelyik rendnek sincs joga arra, hogy a másik rendhez tartozókat lebecsülje s megvesse. A városiak mégis nevetséges előkelősködéssel tekintenek a parasztokra, a polgári testületek kölcsönösen üldözik és gúnyolják egymást, s kiváltképpen mély szakadék tátong az állam alkalmazottai és a nép között. Leginkább a katonák rendje különül el a többitől, s a haza védői oly nyersen és kímélet nélkül bánnak védtelen védenceikkel, hogy néha szinte úgy tetszik, mintha nem is a külső ellenség, hanem inkább saját népük ellen állították volna fel őket.46 Meleg részvéttel szól ezután a nincstelenek, az éhezők növekvő tömegéről, a nemeseket, a „középkor kísérteteit" viszont élesen támadja.4 7 Véleménye szerint az emberi méltóságot séitő nemesi kiváltságoknak most már meg kell szűnniök. A nemesek ne hivalkodjanak tehát kék vérükkel, hanem lássák be végre, hogy a polgárok velük szemben döntő többséget alkotnak, kellő műveltséggel rendelkeznek s hogy „minden hasznos, nagy és szép dolgot, ami a világon van", az ő rendjük hozott létre.48 Jól látható ebből, hogy Schuselka a pol-40 Uo. 8—9. 1. 41 Uo. 20—21., 18—19. 1. Vö. uo. 17—18. 1. 42 Uo> 18—20. 1. 43 Uo. 31. 1. 44 Uo. 32—33. 1. 46 Uo. 22—23., 28., 23—24. 1. 46 Uo. 97—101., 104. 1. 47 Uo. 109—120., 12fi„ 129—130. 1. 48 Uo. 140., 142. 1. — Vö. 131. 1. s élesebb megfogalmazását S ka: Opposition nach Unten. Die Grenzboten. Leipzig. 1845. II. köt. 21. sz. 345. 1.
