Századok – 1960

Tanulmányok - Varga Endre: A magyar jogszolgáltatás átszervezése II. József korában 736

A MAGYAR JOGSZOLGÁLTATÁS ÁTSZERVEZÉSE II. JÓZSEF KORÁBAN 747 a polgári fejlődésnek megfelelő reformokat a polgári ideológiától idegen eszközökkel, uralkodói diktatúrával próbálja megvalósítani s lényegében a feudális társadalmi rendet tartja fenn, ami e rendszerek átmeneti jellegét már eleve meghatározza. Ehhez az alapvető belső ellentmondáshoz II. József kísérletének esetében továbbiak járultak, melyek már a jozefinus rendszer sajátos jellegéhez tartoznak. így a felülről oktroyált polgári irányú reformok nem verhettek gyökeret az elmaradott magyar gazdasági-társadalmi viszonyok között, a jogi felépítmény mesterséges — külföldön, fejlettebb termelési viszonyok közt létrejött elvek szerinti — erőszakos átalakítása csak ingatag látszat-eredményeket hozhatott. Egyébként a császár ilyen irányú erőfeszítései a Habsburgok hagyományos gazdaságpolitikájával is ellentétben állottak, mely politika másfelől — az ország gyarmati függésben tartásával — a magyar kapitalizmus és burzsoázia fejlődósét, tehát éppen az átültetni kívánt jogrendszer társadalmi alapjának kialakulását akadályozta. Az erőszakosan hajszolt polgári fejlődés s az abszolút monarchia kiépítésének kíméletlen módszerei felszították a nemzeti érzést s azt a haladást célzó reformokkal is szembeállították. A haladás így a nemzeti érdekkel került összeütközésbe, ami a rendi reakció helyzetét erősítette. A rendszer ridegsége, kíméletlensége, mely leginkább álhumánus büntetőjogában mutatkozik meg, megakadályozta, hogy a császárnak az alattvalók jóléte érdekében tett erőfeszítései, hatalmas szervező munkája szélesebb néprétegek rokonszenvét nyerjék meg. A Justifia Josephina így, sok hasznos kezdeményezése ellenére, csak kísérlet maradhatott. De, bár nagy gonddal, szívós kitartással (s egyben konok önfejűséggel) kiépített gyökértelen intézményei közül kevés élhette túl császári alkotóját, annyi elvitathatatlan, hogy a reformok nagyobb része a jövőbe mutatott, s közülük nem egy később újból megvalósult intézmények előfutára lett*. VARGA ENDRE * E tanulmány felolvasásnak készült, de jegyzetelése a felhasznált levéltári iratok nagy száma miatt egyébként sem lett volna lehetséges. Kutatásom ugyanis, melynek az elhangzottak csupán eredményeit kívánták röviden összefoglalni, az Országos Levéltárnak a II. József-kori jogszolgáltatás szempontjából legfontosabb iratanyagát egészében átfogni törekedett. A munkához felhasználtam a hétszemélyes táblának — e korszakban a magyar jogszolgáltatás országos felügyeleti hatóságának — sa királyi táblának „Justifia Josephina"-kori állagait: a két tábla ülésjegyzőkönyveit s Décréta Aulica (Mandata Regia), Normalia, Officiosa, Oorrespondentiae, Requisita Dicasterialia, Acta visitationis judiciorum subalternorum, Instantiae, Processus, Montanistica, Matrimonialia, Ooncursualia ós Querelae Nullitatis c. kútfőiket, továbbá a két tábla (kir. curia) Józsefkori szabályrendelet-gyűjteményét, a Tabula Provincialis fennmaradt iratait, a 4 kerületi tábla levéltárának József-kori részét s a kiegészítésükhöz szükségesnek mutatkozott m. kir. udvari kancelláriai iratokat. E levéltári forrásanyagon kívül, főleg a tárgy gazdasági-társadalmi vonatkozásainak s történelmi hátterének felvázolásához, a következő irodalmat néztem még át: Alfred Arneth .'.Maria Theresia und Joseph II. Ihre Correspondenz. I—III. Bd. Wien, 1867—1868. Adolf Beer—Joseph Fiedler : Joseph II. und Graf Ludwig Cobenzl. Ihr Briefwechsel. 1—II. Bd. Wien, 1901. (Fontes Rerum Austriacarum, 2. Abt. 63. Bd.). Felix Braun : Audienzen bei Kaiser Joseph. Leipzig, ó. n. (Oesterreichische Bibliothek, Nr 6). Ember Győző : Die absolute Monarchie der Habsburger als Hindernis der ungarischen nationalen Entwicklung. Bpest, 1955. (Tir. des Études des délégués Hongrois au Xe Congrès International des Sciences Historiques, Rome, 1955). Hugo Hantsch : Die Geschichte Österreichs. 2 Aufl. II. Bd. Graz—Wien—Köln (1953).