Századok – 1960

Tanulmányok - Varga Endre: A magyar jogszolgáltatás átszervezése II. József korában 736

A MAGYAR JOGSZOLGÁLTATÁS ÁTSZERVEZÉSE II. JÓZSEF KORÁBAN 743 személyek polgári perei — taxative felsorolt esetekben, melyek ismertetésére itt ki nem terjeszkedhetünk — a judicium subalternumok előtt, egyébként a kerületi táblák előtt indultak. Mindkét fórum ítéletei másodfokon a kir. tábla, harmadfokon a hétszemélyes tábla elé voltak fellebbvihetők. Hasonló utat futhattak meg másod- és harmadfokon a sz. kir. városok lakosságának polgári perei is, azzal a különbséggel, hogy az első fórum ezek számára a saját városuk tanácsa (törvényszéke) maradt. Az elsőfokú bányabíróságokon, egyben bányahatóságokon kívül a városok voltak ugyanis az új államapparátusnak az az utolsó pontja, ahol a két államhatalmi ágazat —a közigazgatás és a jogszolgáltatás — továbbra is ugyanazon szervek hatáskörében maradt. A bányabíróságok esetében ezt különleges szerepük, a városok esetében a József ál tal mindig nagy figyelemben részesített takarékossági szempontok indokolták A jobbágyság polgári pereiben a judicium subalternumoknak szintén széles szerepkör jutott. A jobbágy és földesúr közötti perek ezután itt indultak, s e fórumok vizsgálták felül azokat a pereket is, melyek — a jobbágyok közötti perek számára változatlanul meghagyott — úriszékek s a mezővárosok bíróságai előtt indultak. A judicium subalternumokon felvett, valamint rajtuk keresztül mind az üriszék, mind a mezővárosi bíróság előtt kezdett perek a kir. curiára voltak felleb vihetők, ahol a jobbágyok különféle pereinek ellátására II. József 178 7-ben külön jobbágy-ügy védi (Unterthans Advocat) állást szervezett. Ez képviselte a jobbágy-feleket az alsóbíróságoktól felterjesztett ügyekben mind a kir. tábla, mind a hétszemélyes tábla előtt, ahogy ez a judicium subalternumok s a kerületi táblák előtt az ott beosztott „szegények ügyvédői"-nek volt a kötelességük. A curiáig való fellebbezés megnyitása a jobbágyok előtt a józsefi rendszer egyik legfontosabb reformja. Az eddig elmondottak (amikhez kapcsolva Józsefnek állami rendőrség létesítésére irányuló törekvései: a legjelentősebb városokban, Budán, Pesten és Pozsonyban felállított rendőrhatóságok is megemlíthetők) az érem egyik oldalát mutatják, azokat az eredményeket, melyeket a rendszer az organizáció terén ténylegesen elért. Rá kell azonban mutatni a másik oldalra, a kezdetbe,n szilárdnak látszó rendszer belső gyengeségeire is. A fentiekben ismertetett b -rósági szervezet közelebbről megvizsgálva más képet ad, mint amit külső fo -mái mutatnak. A judicium subalternumok felállítása kétségtelenül gyengítette a helyi kapcsolatokat, személyzetük azonban nagyrészt a megyebeli nemességből kerülvén ki, osztályórdekeinél fogva az államhatalom s a rendiség szembenállásában az utóbbi befolyása alatt maradt. A jól kiépített bírósági szervezet nem adta a császár kezébe azt a neki feltétlenül engedelmeskedő, utasításai szerint simán működő gépezetet, melyet a reformok révén elérni vélt. Ily magatartást a központi irányításra, ellenőrzésre hivatott hétszemélyes tábla s a kir. tábla részéről sem sikerült elérnie. A császár sohasem tudott meggyőződni arról, hogy akarata a magyar igazságszolgáltatásban milyen mértékig érvényesül. Bizalmatlansága ezért a magyar bíróságokkal szemben egyre fokozódott, s mint azt pl. az elsőfokú bányabíróságok 1788. évi átszervezése mutatja, amit a császár a hétszemélyes tábla kikerülésével, a bécsi udvari bányakamara útján hajtott végre, elégedetlenségét a kir. curiával szemben nem egyszer kifejezésre is juttatta. A rendszer gyengeségeit már az egykorú iratanyag jellege is visszatükrözi. A bírósági szervek ügyvitelében a Novus Ordo bevezetésével egyszerre megduzzad az elnöki levelezés. Ez nemcsak a bírósági szervezet most kiépített hierarchikus tagolódásával, a felsőbb fórumok ellenőrző munkájával kapcso-