Századok – 1960
A XI. Nemzetközi Történészkongresszus 721
A XI. NEMZETKÖZI TÖRTÉNÉSZKONGRESSZTJS 733 Szervezeti téren is növekedett a szocialista országok befolyása. Megmutatkozott ez а С. I. S. H. közgyűlésén is. Michel François főtitkári beszámolójában bizonyos elégedettséggel számolt be a Nemzeti Történészbizottságnak a római kongresszus óta folytatott tevékenységéről. Utalt a Comité nemzetközi befolyásának erősödésére, taglétszámának gyarapodására, s egyéb nemzetközi tudományos szervekkel való kapcsolatának elmélyítésére. Hangoztatta, hogy az utóbbi években sikerült biztosítani, hogy a Comité egyes albizottságai érdemleges munkát végezzenek, ami néhány kiadványban és bibliográfiában öltött testet. Rámutatott ugyanakkor arra, hogy egyes földrészek történészei még nem eléggé kapcsolódnak be a Comité munkájába, és hogy az érdemleges munkát a szűkös anyagi keret is meglehetősen gátolja. A közgyűlés elfogadta a C. T. S. H. új alapszabályát, mely egyébként nem jelent lényeges változásokat a korábbi statutumhoz képest. Eredményként könyvelhetjük el, hogy a Szovjetunió, illetve a népi demokratikus országok képviselői által a Bizottság munkáját vezető Iroda elé terjesztett néhány javaslatot sikerült elfogadtatni. így az Iroda összetételére vonatkozó javaslataink közül elfogadták Guber akadémikusnak, a Szovjetunió Nemzeti Bizottsága elnökének a Nemzeti Bizottság alelnökévé való megválasztását. A Nemzetközi Történész Bizottság tagjai közé felvette Indiát és Mongóliát; ez utóbbi a szocialista Országok komoly sikerének tekinthető. Nem sikerült viszont biztosítani a NDK felvételét. Itt bizonyos fajta kompromisszum jött létre, amennyiben az Iroda kötelezettséget vállalt arra nézve, hogy biztosítja a NDK történészeinek részvételi lehetőségét minden nemzetközi történész konferencián, stb. A kérdés ezért már nem is került a közgyűlés elé. Bizonyos, kedvező változások történtek egyes bizottságok vezetésében is. Elég itt megemlíteni, hogy a Szláv Bizottság új vezetőségében egy-egy szovjet, lengyel, cseh delegátus is fog dolgozni — a jugoszláv delegátuson kívül. Az Iroda új elnökéül H. Schmidt osztrák professzort választották. Határozat született arra, hogy a legközelebbi közgyűlést 1962-ben, Londonban, a XII. kongresszust pedig 1965-ben Bécsben tartja a Bizottság. A közgyűlés augusztus 28-án tartott ülésén foglalkozott az Osztrák-Magyar Monarchia történetét kutató bizottság megalakítására vonatkozó javaslattal is. A javaslatot a H. Hantsch osztrák és R. Kann amerikai történészvezette szűkebb csoport terjesztette elő. Jellemző, hogy javaslatuk előkészítésébe sem csehszlovák, sem magyar történészeket nem vontak be. Munkatervjavaslatuk, melyet a Monarchia nemzetiségi történetével foglalkozó vitaülésen is előterjesztettek, világosan tükrözte, hogy a Monarchia történeti és mai létjogosultságát igazoló szellemben kívánják az alakítandó bizottság munkáját irányítani. Természetes tehát, hogy a jelenlevők többsége javaslatukat visszautasította.. Ilyen előzmények után a közgyűlés ezt a javaslatot, nem tartva eléggé érettnek, az egykori Monarchia országainak nemzeti bizottságai elé utalta, megvizsgálás végett. így tehát amennyiben а С. I. S. H. égisze alatt létre jön ez a nemzetközi bizottság, meglesz rá a lehetőség, hogy az ne a Habsburg-barát történészek aktuális politikai céljait szolgálja, hanem a szocialista országok történészei is megfelelően érvényesíthessék nézeteiket a munka során. A közgyűlés egészében tehát pozitív eredménnyel zárult s légköre arra mutatott, hogy a Comitében a nemzetközi együttműködés gondolata fokozatosan érvényre jut, ami kétségtelen előfeltétele annak, hogy a Bizottság eleget tehessen hivatásának. A
