Századok – 1960

A XI. Nemzetközi Történészkongresszus 721

A XI. NEMZETKÖZI TÖRTÉNÉSZKONGRESSZUS* A magyar történettudomány nemzetközi kapcsolatainak kiépítése és elmélyítése elsősorban a szocialista országokkal, de a kapitalista országokkal is, egyike volt azon feladatoknak, melyeket az utóbbi években igen gyakran hangoztattunk. A más országokban folyó történettudományi munka megismerése, azonkívül, hogy lényegesen hozzájárulhat marxista történettudományi módszerünk tökéletesítéséhez, a különböző nézetek s felfogások szembeállítása útján nemcsak elmélyítheti saját munkánkat, de nagy mértékben hozzájárulhat a történettudományunkban megmutatkozott — s még korántsem leküzdött — provincializmus kiküszöböléséhez is. Érthető várakozással tekintettek tehát — az előbbiek miatt is — a magyar történészek a Comité International des Sciences Historiques XI. kongresszusa elé, amely ez év augusztus 21 —28-ig ülésezett Stockholmban. A magyar történészek 1955 eleje óta felelevenítették a korábbi években meglazult kapcsolataikat а С. I. S. II.-al s a Szovjetunió s a többi népi demokratikus ország történészeivel együtt most már nemcsak a kongresszuson képviseltették magukat — mint 1955-ben Rómában —, hanem а С. I. S. H. két kongresszus közötti munkájából és a stockholmi kongresszus előkészítéséből is kivették részüket- Ennek következtében a szocialista országok számára a stockholmi kongresszus a korábbinál jóval szélesebb tudományos forumot biztosított. Míg ugyanis a római kongresszuson a szovjet történészek csak egy előadást és 5 korreferátumot tartottak, Stockholmban — az amerikai töi'ténészekhez hasonlóan — már 3 előadás és 10 korreferátum megtartására nyílt számukra lehetőség, s ehhez hasonlóan jelentősen növekedett a népi demokratikus országok részvételének súlya, előadásainak és korreferátumainak száma is. Bizonyos hátrányban voltak azonban a magyar történészek, kiknek a kongresszus 1957-ben tartott előkészítő bizottsági ülése főelőadást egyáltalán nem juttatott. Még így is jóval nagyobb mértékű volt azonban mostani részvételünk, mint a római kongresszuson, hiszen a római egy korreferátummal szemben Stockholmban már 3 korreferátum előadására nyílt alkalom. A stockholmi kongresszus méreteiben a legnagyobbszabású tudományos összejövetelek közé tartozott. Ötven ország képviseletében közel 2000 tudós jött el Stockholmba, hogy meghallgassa az előadásokat és résztvegyen azok megvitatásában. Nemcsak a szorosan vett kongresszusi előadások, melyek öt — módszertani, ókori, középkori,.újkori és legújabbkori szekcióban — folytak, de a kongresszust megelőzően az egyes- tudományos albizottsági ülésszakok is * Molnár Erik akadémikusnak, a magyar delegáció vezetőjének a Magyar Történelmi Társulat 1960. nov. 17-i ülésén tartott beszámolója. 1 Századok