Századok – 1960
Tanulmányok - Márkus László: A leninizmus hatása a szociáldemokrata történetfelfogásra a Tanácsköztársaság idején 626
632 MÁRKUS LÁSZLÓ ki, velük őriztették barmaikat, velük műveltették a földet, szóval a háború megteremtője lett a rabszolgagazdálkodásnak." Nem jelentéktelen a revizionista nézetek hatása sem, különösen a szocialista társadalmi rend felépítésével kapcsolatban. „A társadalom átalakulásának bizonyos előfeltételei vannak -— állapítja meg —, napjainkban legfontosabb a teljes üzemi koncentráció." A továbbiakban azonban Bernsteint idézi, aki szerint ez az előfeltétel „még Európa leghaladottabb országaiban sincs meg". Ezt a megállapítást átveszi és hozzáteszi, hogy „a történelmi materializmus elmélete által megkívánt gazdasági előfeltétel sehol sincs meg a társadalom teljes kommunizálására". Ismét a Pikler-féle elmélet kisért a továbbiakban, amikor másik fontos előfeltételként „a kollektív lélek kialakulását" igényli. Ennek alátámasztására Jászi Oszkárt idézi — és itt nyíltan a radikálisok világnézetét hirdeti: „Nemcsak intézményi nehézségekkel, hanem az emberi természet tökéletlenségével. . . is számolni kell", a szocializmusban hiányozna: ,,a kényszer és az éhenhalás félelme". Bár a Tanácsköztársaság egész stratégiája az általános európai forradalom küszöbön álló győzelmére épült fel — ami ebben az időszakban reális lehetőség volt — és Leninnek a szocializmus egy országban történő felépítéséről szóló tanításai még nem voltak közkeletűek, mégis ideológiailag téves az a megállapítás, hogy a szocializmus egy országban azért nem építhető fel, mert „a kollektív termelési módra való áttérés csak nemzetközi alapon valósítható meg". A történelemtanárok számára kötelező olvasmányként megadott „Társadalomtudományi ismeretek" objektivista hangja is szociáldemokrata ideológiai korlátról tanúskodik, ez kommentár nélkül sorolja fel a társadalomtudomány-irányzatokat és pszichológiai, organikus, biológiai iskolák mellett mint egyenrangút említi meg „a gazdasági vagy materialista iskolát", amely Marx és Engels nyomán azt tanítja, hogy „kizárólag a technikai elem változása idézi elő a fejlődést".17 Mindegyik lecke hangsúlyozza az osztályharcok és a forradalmak történelemformáló erejét, ós ez az irányvonal a leckék általános szellemét tekintve egyértelműen pozitív. A rabszolgafelkelések, eretnekmozgalmak, parasztháborúk leírása, Kautsky munkáinak hatásaképpen — és itt a leckék vázlatos jellege következtében nem ütköznek ki Kautsky korlátai — egyaránt megfelelő helyet kapott a leckékben, de helytálló a polgári forradalmak ábrázolása és értékelése is. Ebben a vonatkozásban már a szociáldemokrata történetfelfogás is a forradalmi maïxizmus álláspontját képviselte. Ezt tükrözik a leckék is. „Az angol, a nagy francia forradalom, az 1830-i, 1848-i forradalmak egész sora egymásután szabadította fel Európa országainak polgári osztályát a nemesség elnyomása alól ez ezt a vagyonilag megerősödött társadalmi réteget (így ! — M. L.) jogilag is kedvezőbb körülmények közé helyezte. A forradalmi jelszavak: szabadság, egyenlőség, testvériség azonban csak addig váltak valóra, ameddig az uralomrajutott polgárság érdekei megkívánták ... a törvényeket csak olyan mértékben hajtották végre, ahogyan a polgárság osztályérdekei kívánták."18 A proletárforradalom problematikája már részben a lenini felfogást tükrözi, amennyiben általánosságban elvileg hitet tesz a szocialista forradalom történelmitörvényszerűsége és időszerűsége mellett. Amikor azonban konkréten a magyar szocialista forradalommal foglalkozik, már kiütközik a szociáldemokra-17 Társadalomtudományi ismeretek. N. L. 1919. 22—23. sz. 18 Bresztovszky Vilma : i. m. II. 1.
