Századok – 1960
Tanulmányok - Márkus László: A leninizmus hatása a szociáldemokrata történetfelfogásra a Tanácsköztársaság idején 626
A LENINIZMUS HATiSA A SZOCIÁLDEMOKRATA TÖRTÉNETFELFOGÁSRA 633 ta történetszemléletnek ebben a kérdésben elfoglalt opportunizmusa. A Károlyirezsim megítélésében például ingadozik a kommunista és a szooiáldemokratacentrista álláspont között. Olyan polgári-demokratikus jelleget imputál a Károlyi-kormánynak, amelyet az nem töltött be. így kiemeli, hogy „bár az általános anyaghiány miatt egyre fokozódó drágaság növekedésének gátat vetni nem lehetett, a kormány gondoskodott a munkabérek, fizetések emeléséről, a leszerelt munkanélküli katonákat segélyben részesítette, a katonáknak zsoldot adott, megszüntetvén a katonáskodás kötelező voltát. (A lecke írója megfeledkezett arról, hogy kik ellen szervezte a kormány a zsoldos hadsereget.) Azonkívül a magánvagyonok bizonyos maximumát állapította meg, amelyen felül levő birtok lefoglalását határozta el. Az egyházi és világi nagybirtokokat apró darabokra osztották fel az eddig földtelen földmunkások számára." (A valóságban erre soha nem került sor.) Objektivista módon tárgyalja a további fejleményeket, hogy ,,a polgárság és munkásság érdekeinek ellentéte mindinkább kitűnt. A vagyonmaximálás ellen tiltakozott a nagypolgárság, viszont a munkásság köreiben az Oroszországból viszatértek vezetésével új párt (Kommunisták) alakult, amely hangosan követelte a termelőeszközök azonnali köztulajdonba vételét." A konfliktust a szociáldemokraták és kommunisták között objektivista módon itéli meg és megállapítja, hogy „már véres összeütközésre is került sor a megfontolva haladók és a rögtön cselekvést kívánók között, amikor március 20-án az antant újabb területek átengedésének követelésével lépett fel, hogy a forrongó magyarság érintkezését a közeledő forradalmi orosz sereggel lehetetlenítse. Erre a budapesti Munkástanács kimondotta a két szocialista párt egyesülését."19 Sokkal határozottabb a leckék szemlélete az állam problematikájával kapcsolatban. Bár az ókori leckék szerzője a görög állam kialakulását nem az engelsi államelmélet alapján tárgyalja, hanem sokkal inkább Rousseau szemléletét vette történetfilozófiai példának, amikor az osztályállam, a proletárdiktatúra történeti szerepét elemzi, világosan felismerhető a lenini államelmélet pozitív hatása is; az Állam és Forradalom (amely 1919-ben jelent meg előszőr magyar fordításban) és természetesen a történelmi valóság, megdöntötte a szociáldemokrata (fővonalaiban lassalleánus) államelméletet, amely a „szabad népállam" problematikájának átvételében jelentkezett. A lecke az oroszországi szocialista forradalom kapcsán határozottan leszögezi, hogy az „kimondotta a proletárság diktatúráját, vagyis a munkásosztály kizárólagos uralmát az államban. A kormányzásnak ez a módja ismét csak osztály uralom, bár ez az állapot csak átmenetinek tekintendő és addig fog tartani, amig a régi szocialista ideál valóra nem váltatik az államban. Az új kommunista orosz kormány megkezdte az állam átalakítását: köztulajdonba vette a termelés eszközeit, a földet, a bányákat, gyárakat, gépeket, a városok bérházait, ezzel lehetetlenné tenni akarván örök időkre azt, hogy egyes emberek másokat a maguk egyéni vagyonának gyarapítására dolgoztassanak."2 0 A demokrácia és diktatúra dialektikus egységének gondolata félreérthetetlen az újkori történelem tárgyalásánál: „Minden eddigi állam diktatúra volt, csakhogy kisebbségek érdekében gyakorolta hatalmát, míg a proletariátus állama a társadalom eddig szenvedő többségének akaratát kényszeríti rá az uralkodó kisebbségre."2 1 19 Uo. IV. lecke. 20 Uo. III. lecke. 21 Sas Andor : A világháború. Az orosz és magyar forradalom. IX. lecke. N. L. 1 919. 26. sz. 9 Századok
