Századok – 1960
Tanulmányok - Márkus László: A leninizmus hatása a szociáldemokrata történetfelfogásra a Tanácsköztársaság idején 626
A LENINIZMUS HATiSA A SZOCIÁLDEMOKRATA TÖRTÉNETFELFOGÁSRA 631 pártos, a történelmi idealizmus elleni harcot hirdeti: ,,a történelmi materializmus . . . minden történést az emberi élet szükségletei és a gazdasági élet viszonyainak adottságából magyaráz meg. . ., a társadalmi élet formái a gazdasági viszonyok szerint alakulnak ki. A gazdasági viszonyok változása a társadalom szerkezetében is változást okoz. Az új gazdasági viszonyoknak megfelelően új gondolkodási mód és erkölcsi felfogás alakult ki. Az új gazdasági alap felett az érzelemhez gondolatok és eszmék új világa épült fel. A gazdasági viszonyok az alap: az ideológia csak felépítmény és léte az alap lététől, ennek minőségétől és változásaitól függ."1 2 Helyesen látják az irányelvek — és itt világosan felismerhető Engels tanítása — a társadalmi fejlődés problematikáját, a társadalmi fejlődés általános törvényszerűségeit. Seltmann Rezső a korai középkort tárgyalva helyesen elemzi az osztályviszonyok kialakulását és rámutat arra, hogy „a vagyoni és osztálytagozódás ... a fejlődés . . . minden ősnépnél ugyanaz, legyen sioux-indián, vagy maláji, vagy arab"; felsorolja a fejlődési fokokat: matriarchátust, punalua házasságot és Engels alapján vezeti le a vagyoni különbségek következtében kialakuló osztálytagozódást, stb.1 3 Jelentős pozitívuma az irányelvek. általános szemléletének a termelő munka társadalmi szerepének állandó és központi hangsúlyozása. A bevezető lecke elöljáróban szögezi le — a későbbiekben ismétlődő vezérelvet •— ,,a termelőmunka tehát társadalmunk fundamentuma", s ha fogalmazása bizonyos fokig vulgáris is — ez a leckék jellegéből is következik —, mindez a szociáldemokrata történetfelfogás pozitívumai közül való.14 E pozitívumok mellett a leckében helyenként fellelhetők azonban a szociáldemokrata történetfilozófia korlátai is. S lia néhol csak félmondatokban jelentkeznek, mégis figyelemreméltóak. A szociáldemokrata történetfelfogásnak a radikálisok történetfelfogásával való kapcsolata a leckékre is rányomta bélyegét. Igaz, hogy Jászi és a szociáldemokraták a történelmi materializmus kérdésében nem voltak azonos állásponton, mégsem véletlen, hogy Jászi, aki a Pikler-féle belátásos elmélet kihangsúlyozásával támadta a történelmi materializmust, a harc során sikereket ért el és nézetei áthatoltak a szociáldemokraták laza ideológiai vértezetén, benyomultak a szociáldemokrata történetfelfogásba is. Bizonyítja ezt a bevezető lecke is, amely helyesen vázolta a történelmi materializmus általános vonásait, de a tudat szerepével kapcsolatban azt állítja, hogy „az igazságtalan társadalmi rend megváltoztâitâSâ a felismerés nyomán a dolgozók törekvése lett; létrejöttek a szakszervezetek, ahol megtanulták a szocializmus igazságát".15 A történelmi materializmusról szóló cikk nyíltan leszögezi: „A történelmi materializmus elmélete a társadalmi fejlődós hajtóereje gyanánt az osztályharcot jelöli meg", majd hozzáteszi, hogy ez a felfogás „Pikier Gyula belátásos elméletével bővült" és így egészíti ki: „a belátáson alapuló osztályharc a haladás dinamikai faktora".16 A leckék történetfilozófiai felfogásában fellelhetők más antimarxista nézetek is: így Dühring hatását mutatja az osztályállam kialakulásáról szóló megállapítás: „A győzők a maguk szükségleteit a legyőzöttekkel elégíttették 12 A történelmi materializmus N. L. 1919. 12—14. sz. 13 Seltmann Rezső : Feudális társadalmi rend I. lecke. N. L. 1919. 17. sz. 14 Bresztovszky Vilma : Bevezető leckék a történelem tanításához I. lecke. N. L. 1919. 17. sz. 16 Uo. 16 A történelmi materializmusról. N. L. 1919. 12—14. sz.