Századok – 1960
Tanulmányok - Molnár Erik: A magyar történetírás fejlődése az elmúlt évtizedben 45
A MAGYAR TÖRTÉNET ÍRÁS FEJLŐDÉSE AZ ELM ÜLT ÉVTIZEDBEN' 57 Meg kellene határozni a magyar történet helyét az eltérő kelet- és nyugateurópai fejlődés vonatkozásában. Ezekre való tekintettel arra kell törekednünk, hogy az egyetemes történettel foglalkozó kádereink számát gyarapítsuk. Bizonyos eredményekről az egyetemes történet területén máris beszámolhatunk. Ide kell sorolni a középkori írástörténetet tárgyaló munkát, a török Siyakatírás megfejtését, a világpiac kialakulásának kezdeteivel és a harmincéves háborúval foglalkozó munkákat, de mindenekelőtt a német imperializmussal, a Monarchia szétesésével és a versaillesi szerződéssel foglalkozó tanulmányokat. Az egyetemes történet szélesebb körű művelése mellett az is fontos, hogy az egyetemes történeti műveltség történészeink között az eddiginél jobban elterjedjen, s hogy az egyetemes történetet az olvasóközönség körében népszerűsítő munkák jelenjenek meg. A történeti kutatás megalapozását szolgálták azok az összefoglaló történeti bibliográfiák is, amelyek a Magyarország történetének egyes korszakaira vonatkozó irodalmat gyűjtötték össze. A Magyarország területére vonatkozó régészeti irodalom bibliográfiája után meg kell említeni a Magyarország történetének a kezdetektől 1825-ig terjedő korszakára vonatkozó irodalom válogatott magyarázatos bibliográfiáját és az 1825—1867 közti korszak irodalmát és forrásanyagát a teljesség igényével összefoglaló történeti bibliográfiát, amelynek különösen a magyarországi nemzetiségek korabeli történet i irodalmát összefoglaló kötete nemzetközi viszonylatban is számottevő. A XIX. századi magyar mezőgazdasági szakirodalom és más szakbibliográfiák mellett hasznosak voltak a különböző helytörténeti bibliográfiák is, amelyek közül különösen a Budapest történetének egyes kérdéseivel foglalkozó összeállításokat kell megemlíteni. A folyamatos bibliográfiai tájékoztatást szolgálta a Századokban megjelenő bibliográfia, amely a magyar nyelven megjelent történeti irodalom kurrens bibliográfiáját adta, és a Történelmi Szemle, amely a külföldi történeti folyóiratok kurrens bibliográfiáját közölte, valamint a Párttörténet i Közlemények és a Hadtörténeti Közlemények szakbibliográfiái. Ha röviden is, szólnunk kell még most folyó munkánkról, és ezzel kapcsolatos feladatainkról, bár ezek az előbb elmondottakból világosan következnek. Első és legfontosabb teendőnk az egyetemi tankönyvek kijavítása, elsősorban az I/2-es köteté és a többi tankönyv megfelelő apparátussal való új kiadásának előkészítése. Történészfrontunk erejét ugyanekkor mozgósítanunk kell az egyetemi tankönyvek további köteteinek kidolgozására, hogy minél előbb ifjúságunk kezébe tudjuk adni az utolsó kötetet, a napjainkig terjedő időszak történetét. Hamarosan be kell fejeznünk a népszerű összefoglalás munkálatait is: ezzel a munkával történettudományunk becsületbeli kötelességének tesz eleget. El kell készítenünk az összefoglaló magyar párttörténetet is. Ezek mellett a szintetikus munkák mellett különös gondot kell fordítani az ellenforradalmi korszak és a második világháború politikai történetére, az ellenforradalmi rendszer ideológiájának feltárására, a népi demokratikus korszak történetére, továbbá a Tanácsköztársaság történetének az összefoglalására. A régebbi korszakok központi kérdése a XVI—XVIII. századok története, abból a problematikából kiindulva, amelyet fentebb megjelöltünk. Ezek mellett a főkérdések mellett előtérbe kell helyeznünk a dualista rendszer utolsó másfél évtizedének történetét, az első világháború és a Monarchia felbomlásának történetét, az 1790 előtti nemzetiségi kérdést, az egyetemes történeti kutatásokat és a további historiográfiai munkát. Munkánk áttekintését ezzel befejeztük és megpróbálhatjuk most már fel-
