Századok – 1960
Tanulmányok - Márkus László: A leninizmus hatása a szociáldemokrata történetfelfogásra a Tanácsköztársaság idején 626
630 MÁRKUS LÁSZLÓ Néptanítók Lapja legközelebbi három száma külön mellékletben közli ,,az egész világhistória és a magyar történelem új szempontok szerint való áttekintését". A Néptanítók Lapja ezeken a mellékleteken kívül még irányelvekként „mint kötelező olvasmányt" megszabta a tanárok és tanítók számára a lapban megjelent ,,A történelmi materializmus", „Társadalomtudományi ismeretek", és Sas Andor „Az 1871-es párisi kommün "c. cikkeket, továbbá Engels „Az „utópikus és a tudományos szocializmus" címmel megjelent munkáját.1 0 Az új történelemoktatás programját egyébként Bresztovszky Vilma, az irányelvek egyik szerzője máshelyütt külön is megfogalmazta: „A történettanításnak szakítani kell — állapította meg — a régi felfogással és a változott időknek megfelelően teljesen új alapokra kell helyezkednie. Az iskola történelme nem maradhat tovább is egyének kultusza, jelszavak hangoztatása, ideológiák hatásának túlbecsülése — hogy ezen e réven emberi ideálként a harci dicsőséget és legfontosabb polgári erényként az egyesek tekintélyének kritika nélküli tiszteletét oltsuk be az ifjúság fogékony lelkébe —, hanem a tömegmozgalmak jelentőségét kell felismertetnie a társadalom fejlődésmenetének bemutatásával. Ezért az elmúlt eseményeket szociológiai és közgazdaságtani szempontok megvilágításával kell bemutatnunk, a történelmi materializmus felfogásának és módszereinek alkalmazásával."1 1 Ebben a cikkben még a szociáldemokrata történetfelfogás általános nézetei domináltak. A Néptanítók Lapjának fent említett mellékletei és a megjelölt cikkek tehát a Tanácsköztársaság kultúrpolitikájának hivatalos irányelveit tartalmazták és az azon végigvonuló történelmi materialista történetfelfogás az első magyar proletárdiktatúra történeti gondolkodásának, világnézetének kifejezése. Ez a történetfelfogás magán viselte az elődöktől kapott ideológia legjellemzőbb vonásait, legkitapinthatóbb a szociáldemokrata történetszemlélet, de világosan fellelhető már benne a leninizmus termékenyítő hatása is. Az irányelveken végigvonuló történetfilozófiai szemlélet a szociáldemokrata történetfelfogás általános vonásait tükrözi: világosan és félreérthetetlenül állást foglal a történelmi materialista történetfelfogás mellett, állásfoglalása polgári iskolák, s a középiskolák alsó osztályainak történelemtanítói számára a bevezető 'eckék vázlatát is közli, hogy az első fokon különös pedagógiai tapintatot kívánó előkészítés az ifjúság értelmi színvonalának megfelelő formában történjék." 10 A közoktatási népbiztosság még az utolsó hetekben is foglalkozott a történelemoktatás kérdésével és 1919. júl. 15-én rendeletet adott ki „Történeti kézikönyv" kiadásáról. A két kötetes kézikönyv kötetenként 20—25 ív terjedelemben a tanerők számára készült volna, ugyanakkor kisebb terjedelmű tankönyvet szántak a tanulóifjúságnak. A kézikönyv szerzői között Szekfü Gyula, Sas Andor, Révay József, Szende Pál szerepeltek. A Magyar Tanácsköztársaság művelődéspolitikája. Gondolat, 1959. 305—306. 1. 11 Bresztovszky Vilma : A történelem az új iskolában, Fáklya, 1919. ápr. 29. A továbbiakban a következő szempontokra hívja fel még a figyelmet: „Ne tanítsunk, kizárólag ún. kultúrhistóriát sem, hanem ismertessük a társadalmi osztályok gazdasági helyzetéből folyó küzdelmek, az osztályharcok történetét, mert ezekben nemcsak a történelem szemléleti fényeinek magyarázatát nyújtjuk, hanem megértetjük egyszersmind a szellemi áramlatok kifejlődésének és elterjedésének lehetőségeit is, amik elsősorban a gazdasági viszonyokban lelik magyarázat likat. így a társadalom fejlődésmenetének keretein belül ismerkedik meg a jövő embere az emberiség kultúrfejlesztő fáradozásainak történetével, így tanulja meg, hogyan fejlődött ki a homo primigenius játékos élelmiszer gyűjtéséből, a viszonyok kényszerítő hatása alatt feltalált eszközök készítése révén a tudatos termelőmunka, ami az emberi életlehetőség és haladás fundamentuma."
